Gárdonyi, Márai és Kabos Gyula is az égre került

502

A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták az SZTE és az ELTE hallgatói, kutatói, illetve a csillagvizsgáló munkatársai.

Észlelési előkészületek egy nyári estén a 60 cm-es Schmidt-teleszkóppal. (Kuli Zoltán felvétele)

Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. Ráadásul a szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosan elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két-három
különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át tudjuk követni. Így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben kevés észlelést végeztünk, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de
ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center megsorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Az alábbi összefoglalóban a nyolc égitest és elnevezésük történetét ismertetjük.

(147421) Gárdonyi = 2003 GG

Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. április 1-je hajnalán Piszkés-tetőn. A Virgo csillagképben járó, 20,5 magnitúdós égitestet csak két napig sikerült követni, de szerencsére az Arizonában működő Spacewatch program keretében a hónap végén ismét megfigyelték. A halvány égitest így a 2005-ös újrafelfedezés után is magyar kisbolygó maradhatott. Később egy másik amerikai kisbolygókereső program, a NEAT internetes archívumából számos 2000-es és 2002-es pozíciót sikerült kimérni a kisbolygóról. A Naptól 2,9 CsE-re (435 millió km) keringő, azt 4,97 év alatt megkerülő kisbolygó 2007 elején kapta meg sorszámát. A 3-4 km-es kisbolygó Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.

 

(157020) Fertőszentmiklós = 2003 QV68

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel ezt az 3-4 km átmérőjű kisbolygót 2003. augusztus 26-án hajnalban. A 20 magnitúdós kisbolygót később az előző két éjszakán készült felvételeken is megtalálták, majd szeptember végéig követték. A felfedezés érdekessége, hogy ebben az évben csak Piszkés-tetőről sikerült megfigyelni. A Naptól 3,2 CsE-re keringő, 5,6 éves keringési idejű kisbolygót 2006-ban és 2007-ben észlelték legközelebb amerikai programok, majd a felfedezők 2001-es és 2002-es NEAT képeken is megtalálták halvány nyomát. Sorszámozása 2007 májusában történt, nevét a második felfedező szülőhelyéről, a Kisalföldön található, 4000-es lélekszámú településről, Fertőszentmiklósról kapta.

 

(161349) Mecsek = 2003 SJ127

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta azonosította 2003. szeptember 19-én. A
fényesnek számító, 19 magnitúdós kisbolygót egy nappal korábban a NEAT program is lefotózta, ám mivel a megerősítő észleléseket hazánkból végezték el szeptember 20-án, az IAU nekünk adta a felfedezést. Nagyjából egy hétig sikerült követni, de ez elegendő volt ahhoz, hogy a 2-3 km átmérőjű kisbolygó 2006 tavaszi újrafelfedezése után is magyar felfedezés maradhasson. Miután 2007-ben is megfigyelték, megkapta sorszámát. A 4,32 éves keringési idejű, a Naptól átlagosan 2,65 CsE-re járó, csak 2,2 fokos pályahajlású kisbolygó a Baranya és Tolna megyében található, kellemes éghajlatú középhegységünkről kapta nevét.

 

(180824) Kabos = 2005 GU8

A halvány, 20-20,5 magnitúdós kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. április 2-án, majd a következő négy éjjelen is megfigyelte. Mivel később egy március eleji felvétel is előkerült róla, a 2006 őszi újrafelfedezés után is piszkés-tetői kisbolygó maradhatott. A 3,30 éves keringési idejű, maximum 1 km átmérőjű apróságról 2002-es és 2003-as felvételek is előkerültek, majd miután 2008-ban is megfigyelték párszor, márciusban megsorszámozták. Nevét a két világháború közötti időszak kisemberének halhatatlan megformálójáról, Kabos Gyuláról (1887-1941) kapta.

 

(194970) Márai = 2002 AY179

Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel ezt az 1-2 km átmérőjű kisbolygót 2002. január 13-án, de a 20,5 magnitúdós égitest képét a két előző éjszakán készült felvételeken is megtalálták. Egy évvel később a NEAT program január 10-ei és 18-ai képein is azonosították halvány nyomát, így amikor 2007 tavaszán Arizonából ismét lefotózták, magyar felfedezés maradhatott. Ezt követően már sűrűbben sikerült észlelni a 4,34 éves keringési idejű, 2,4 fokos pályahajlású kisbolygót, így 2008 novemberében sorszámot kaphatott. Nevét Márai Sándor (1900-1989) magyar író, költő, újságíró emlékére kapta, aki a két világháború közötti időszak egyik legelismertebb, legsikeresebb hazai írója volt.

 

(250526) Steinerzsuzsanna = 2004 PO42

Sárneczky Krisztián és Szalai Tamás fedezte fel 2005. augusztus 11-én hajnalban, majd este sikerült megerősíteni a 20,5 magnitúdós kisbolygó létezését. Miután augusztus 8-ai felvételeken is megtalálták halvány nyomát, a következő újhold idején sikerült ismét észlelni, majd 2005 novemberében az újrafelfedezés is Piszkés-tetőn történt. Ezt követően a 2009-es szembenállás kivételével minden évben megfigyelték, így 2010-ben megkaphatta sorszámát. Neve Dr. Lang Jánosné Steiner Zsuzsanna (1927-2012) matematika-fizika szakos tanárnőnek állít emléket, aki tudós generációk sorával ismertette és szerettette meg e két tudományágat Szegeden és Sopronban. Köztük volt a kisbolygó társfelfedezője, Szalai Tamás is, akinek a névjavaslatot köszönhetjük.

 

(266622) Málna = 2008 QO3

Sárneczky Krisztián fedezte fel 2008. augusztus 24-én, de a 20,5 magnitúdós kisbolygót csak három napig sikerült követni. Szerencsére külföldi programok egészen október elejéig észlelték, így az is hamar kiderült, hogy 2003 XH23 jelölés alatt egyszer már megtalálták, de az akkori kevés észlelés miatt maradhatott a 2008-as jelölés. Miután 2009-ben és 2011-ben is megfigyelték, a 2-3 km átmérőjű kisbolygó megkapta sorszámát. A Napot 3,2 CsE átlagos távolságban 5,83 év alatt megkerülő égitest a felfedező kislányáról, Sárneczky Szofia Málnáról kapta nevét.

A kisbolygó felfedezője és nevének ihletője.

(318694) Keszthelyi = 2005 QM75

Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán azonosította 2005. augusztus 29-én. A 19,5-20 magnitúdós kisbolygót szeptember végéig tudták követni, közben pedig az is kiderült, hogy a NEAT már júliusban és augusztusban is észlelte egy-egy éjszakán. Az 1-2 km átmérőjű égitestet 2008 tavaszán fedezték fel újra, majd a 2010-es és 2012-es megfigyelések után kaphatta meg sorszámát. A 4,27 éves keringési idejű, 8,1 fokos pályahajlású kisbolygót már régen kinézték a felfedezők Keszthelyi Sándor építész, amatőrcsillagász számára, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek. A kisbolygó újdonsült tulajdonosa évtizedek óta a hazai amatőrcsillagász mozgalom meghatározó alakja, változócsillag, meteor és üstökös észleléseinek se szeri, se száma, csillagászattörténeti és bibliográfiai kutatásai pedig hiánypótlóak a szakma életében.

 Keszthelyi Sándor a Kulin György-emlékérem átadásán 2005-ben.

Hozzászólás

hozzászólás