Hamvas Béla, Komjádi Béla és Lukács Béla. Valamint 13 másik magyar felfedezésű kisbolygó, amely az elmúlt hónapokban, több mint egy év várakozás után végre nevet kapott.
A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, amikor Giuseppe Piazzi felfedezte az akkor még bolygónak gondolt (1) Ceres kisbolygót, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során keményedtek is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás.
A sorszámozás feltételei is sokat változtak, régen két különböző év, aztán legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelések kellenek ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak a politikusokra és katonákra van százéves moratórium.
Magyarország az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újítottuk fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Az újonnan megszámozott piszkéstetői kisbolygóknak igyekszünk nevet találni, az elfogadott javaslatokról pedig időnként beszámolunk a hírportál oldalain. Legutóbb 2018 végén jelentkeztünk ilyen összefoglalóval, így már igencsak időszerű volt. Az elmúlt közel másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, mert az elnevezések hivatalos bejelentésének joga szervezetet cserélt, de ez év májusában végre újraindult a folyamat, így elfogadták a korábban benyújtott 16 javaslatunkat.
Az alábbi összefoglalóban a sorszám és az elnevezés után a felfedezéskor kapott ideiglenes jelölést találjuk, a rövid méltatás (amely hivatalosan mindössze négy sor lehet) után pedig zárójelben a felfedezés időpontja és a felfedezők neve olvasható.
(345648) Adyendre = 2006 TZ6. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a politikai újságírás egyik legnagyobb alakja, haladáspárti hazafi. A magyar kultúra megkerülhetetlen alakja, akinek 2019-es emlékévében már szerettünk volna emléket állítani ezzel a kisbolygóval, de végül a már említett adminisztratív változások miatt csak idén tavasszal emelkedett hivatalos rangra az elnevezés. (2006. október 1., Sárneczky Krisztián és Csák Balázs)
(390743) Telkesmária = 2003 SD129. Telkes Mária (1900-1995) magyar származású, Amerikában dolgozó tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője. Ahogy akkoriban nevezték, a „Napkirálynő”, akit 1934-ben három neves amerikai lap az ország legsikeresebb és legérdekesebb tizenegy asszonya közé választott. Húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, a napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”, és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni. Utolsó szabadalmát 90 éves korában nyújtotta be. (2003. szeptember 20., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
(399565) Dévényanna = 2003 SZ128. Dévény Anna (1935-2017) gyógytornász, művészi-torna szakedző. Koraszülöttek, sérült gyerekek és felnőttek mozgás rehabilitációjával és -korrekciójával foglalkozott, az általa kidolgozott módszer az elmúlt évtizedekben számtalan izomzati problémával született gyermeknek adta meg a teljes és egészséges élet lehetőségét. (2003. szeptember 20., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
(405571) Erdőspál = 2005 QE87. Erdős Pál (1913-1996) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar matematikusa. Elsősorban számelmélettel és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűségszámítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott. Számelméleti, illetve kombinatorikai kutatásaival ún. magyar iskolát teremtett. Életében ő volt a kombinatorika kutatásának és alkalmazásának talán legnagyobb egyénisége. A matematika történetében csak egyetlen termékenyebb alkotó volt nála. (2005. augusztus 31., Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán)
(413233) Várkonyiágnes = 2003 SB129. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt. Tudománynépszerűsítő munkájának elismeréseként 1999-ben elnyerte „Az év ismeretterjesztő tudósa” címet. (2003. szeptember 26., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
(423433) Harsányi = 2005 QL75. Harsányi János (1920-2000) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. (2005. augusztus 29., Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán)
(461650) Paisdezső = 2005 GP9. Pais Dezső (1886-1973) magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1949-től az Akadémia helyesírási albizottságának elnöke, aki négy évtizeden keresztül alakítója, formálója volt a magyar helyesírásnak. Az 1920-as években az Árpád-kori országvédelem rendszerével, benne a székelység szerepével foglalkozott. Az 1940-es években kedvenc témája, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom volt. (2005. április 3., Sárneczky Krisztián)
(483454) Hosszúkatinka = 2002 AF17. Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó, a vegyesúszás specialistája. Kilencszeres nagymedencés és tizenhétszeres rövid pályás világbajnok, tizenötszörös Európa-bajnok. Karrierje során húsz világcsúcsot döntött meg, volt időszak, amikor a vegyesúszás mind az öt számában (normál és rövid pályán) övé volt a világcsúcs. (2002. január 13., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)
(524638) Kaffkamargit = 2003 SC158. Kaffka Margit (1880-1918) az egyik legjelentősebb hazai írónő, a Nyugat nemzedékének fontos tagja. Művei leginkább két téma köré csoportosulnak, egyrészt a hazai dzsentri osztály hanyatlásával, másrészt a nők problémáival egy gyorsan változó társadalmi közegben. Korai halálát az 1918-as influenzajárvány okozta. (2003. szeptember 21., Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta)
(541200) Komjádibéla = 2011 BJ107. Komjádi Béla (1892-1933) a világverő magyar vízilabdasport megteremtője, számos edzéstechnikai újítás (például a levegőben történő passzolás) bevezetője. Edzőként 1932-ben olimpiai bajnoki címig vezette a férfi vízilabda válogatottat, három Európa-bajnoki címből is tevékenyen kivette részét, kétszeres magyar bajnok. Fáradhatatlan sportvezető volt, aki az uszoda világán kívül is a szívén viselte a játékosai sorsát, és aki sokat tett többek között az első budapesti fedett uszoda (ma Nemzeti Sportuszoda) megépüléséért. (2008. augusztus 25., Sárneczky Krisztián)
(541627) Halmospál = 2011 UE155. Halmos Pál (1916–2006) magyar születésű amerikai matematikus, aki számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. Többek között a logika, a valószínűségszámítás, a statisztika és a halmazelmélet terén. Leginkább azonban néhány tankönyvéről, frappáns idézeteiről és a matematikusok általa összeállított fényképgyűjteményéről ismert. (2011. október 2., Sárneczky Krisztián)
(541982) Grendel = 2012 FF87. Grendel Lajos (1948-2018) szlovákiai magyar író, kritikus, egyetemi tanár. A Kossuth- és József Attila-díjas író novellái és regényei sokat foglalkoznak a szlovákiai magyar kisebbség életével, problémáival, Korai írásai nem nélkülözik a humort és az iróniát sem, prózáját a hagyománytisztelet és a vele konfrontálódó bátorság egyaránt jellemezte. A kisbolygót Kürti István érsekújvári amatőrcsillagász fedezte fel olyan piszkéstetői felvételeken, amelyeken az automata szoftverek nem tudták észrevenni az égitestet. (2012. március 16., Sárneczky Krisztián és Kürti István)
(541992) Lukácsbéla = 2012 GE26. Lukács Béla elméleti fizikus, akinek fő kutatási területe a relativitáselmélet és a kozmológia, de aki leginkább szórakoztató stílusú, közérthető előadásairól, televíziós szerepléseiről ismert. Különleges tehetsége van a bonyolult kozmológia elméletek és jelenségek mindenki számára érthető magyarázatához, ilyen irányú munkájának elismeréseként 2008-ban elnyerte a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt „Az év ismeretterjesztő tudósa” címet. (2012. március 25., Sárneczky Krisztián)
(542026) Kaszásattila = 2012 JL19. Kaszás Attila (1960-2007) szlovákiai születésű magyar színész, aki pályája során mintegy ötven darabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben szerepelt, különleges muzikalitása, kitűnő hangi adottságai révén számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott. Ezt a kisbolygót is Kürti István azonosította a piszkéstetői felvételeken, így nevet is ő javasolhatott az égitestnek. (2012. március 24., Sárneczky Krisztián és Kürti István)
(543198) Rastislavmráz = 2013 TT115. Rastislav Mráz korábbi szlovák karatebajnok, aki számos tornán képviselte hazáját, és hosszú évekig a Szlovák Nemzeti Karate válogatott vezetőedzője volt. Egyike azon kevés nem japánoknak, akik megkapták a 7 danos minősítést a Japán Karate Szövetségtől. A kisbolygót Csörgei Tibor felvidéki amatőrcsillagász azonosította a piszkéstetői képeken, így a névjavaslatot is ő tehette. (2013. szeptember 5., Csörgei Tibor és Sárneczky Krisztián)
(543302) Hamvasbéla = 2013 XP7. Hamvas Béla (1897-1968) író, filozófus, esztéta, a huszadik századi hazai társadalmi folyamatok egyik legjelentősebb elemzője, kritikusa, de művei sokáig tiltólistán voltak. Nagyszerű gondolkodó és esszéíró volt, műveiben integrálta a keleti és nyugati hagyományokat, számos komoly kérdést tett fel a modern kor problémáiról, valamint azok megoldásának lehetőségéről. (2013. december 4., Sárneczky Krisztián és Székely Péter)
