Bár üstökösünk egyre nehezebben látható a Földről, mégis ma veszi kezdetét megfigyelésének legaktívabb és legrészletesebb időszaka.
Ha most valaki megkérdezné, hogy látható lesz-e az ISON a nappali égen, inkább a nemre, mint az igenre szavaznék. A számítások szerint -3-4 magnitúdó körüli maximális fényesség várható, ami a távcsöves megpillantáshoz is kevésnek tűnik, a szabad szemestől pedig nagyon messze van. Üstökösünk az éjféli órákban éri el a Merkúr átlagos naptávolságát, 0,387 CsE-t, ami már az igazán „forró” zóna, ide az üstökösöknek csak egy kis része látogat el. Magától a Merkúrtól sincs túl messze, a két nappal ezelőtti közelségük idején 0,24 CsE választotta el őket egymástól.
A belső bolygók és az üstökös egymáshoz viszonyított helyzete november 22-én 0 óra UT-kor. (JPL/NASA)
A gyorsan csökkenő naptávolság miatt látszólag is egyre közelebb kerül csillagunkhoz, hajnalban már csak 22 fokra fog látszani tőle, így gyakorlatilag a pirkadat kezdetén kel. Már mindenképpen világosodó égen kell megfigyelnünk, ami azt jelenti, hogy lassan lezárul a napközelség előtti földfelszíni észlelések érdemi szakasza, ám ezzel némi ellentmondásban elkezdődik az üstökös megfigyelésének legintenzívebb tíz napja. Ma este ugyanis belép a STEREO A jelű napmegfigyelő szonda napkoronát figyelő egyik műszerének látómezejébe, amely 40 percenként készít egy felvételt az égbolt Naphoz közeli részének 20×20 fokos területéről.
A két STEREO napmegfigyelő szonda (A és B) helyzete november 28-án, a napközelség időpontjában. A SOHO napkutató szonda a Földtől 1,5 millió km-re, a Nap irányában helyezkedik el.
Két és fél nappal a perihélium előtt, november 26-án következik a STEREO B jelű szonda külső koronagráfja, majd egy nappal később a SOHO koronagráfja, s még 28-án reggel a másik STEREO koronagráfjának látómezejében is feltűnik. Ez azt jelenti, hogy szinte 5-10 percenként fog készülni majd felvétel az üstökösről valamelyik űrszondával, ráadásul egy-egy eszközt tekintve ugyanazzal a műszerrel, beállítással, expozíciós idővel, ami a részletes és pontos vizsgálatok elengedhetetlen feltétele. Arról nem is beszélve, hogygyönyörű képeket várunk ezektől a berendezésektől, amelyek némiképp talán kárpótolnak minket azért, hogy nem láthatjuk a saját szemünkkel a fényességének csúcsára érő üstököst.
Az üstökös már október 10-e óta látszik a STEREO A nagy, 70 fokos látómezejű berendezésének képein, de a kis felbontás miatt ezeken nem lehet túl részletes vizsgálatokat folytatni (balra). A HI1 jelű műszeren 21-28-a között tartó áthaladás sokkal jobb feltételeket kínál (jobbra).
A STEREO B külső (kék) és belső (zöld) koronagráfján november 26-án 6 UT és 30-án 0 UT között láthatjuk. A piros csillagok óránkénti bontásban jelölik az üstökös helyzetét. A szonda szerencsés helyzetéből adódóan a napkorong előtt is elvonul majd az égitest.
A napkorong előtti elvonulást a szonda extrém ultraibolya tartományban működő detektora fogja látni november 28-án 17:50 és 20:00 UT között.
A SOHO koronagráfjain november 27-e és 30-a között, „alulról fölfelé haladva” fog átvonulni az üstökös. Ez az ábra egyben azt is mutatja, hogy a Földről nézve hogyan láthatnánk a napkerülést.
