Az ISON-üstökös bravúros infravörös megfigyelése – „Coca-Cola üstökös”?

2013. július 24, szerda

1293

A kisbolygók főövében közeledő ISON-üstököst a NASA Spitzer-űrtávcsövével az infravörös tartományban 2013. június 13,00-13,96 UT között megfigyelte a Carey M. Lisse (Johns Hopkins Egyetem) által vezetett amerikai kutatócsoport. A megfigyelések idején az üstökös naptávolsága lassan 3,35 CsE-ről 3,34 CsE-re csökkent, a Spitzer űrtávcsőtől 3,29 CsE-re volt, a Földtől pedig 4,25 CsE-re. A Spitzer a Földtől távol húzódó pályán kering a Nap körül és ezért van a közel 1 CsE különbség az utóbbi két távolság között.

A Spitzerrel a 3,6 és 4,5 mikronos infravörös hullámhosszakon, a hősugarak tartományában végezték az üstökös megfigyelését. Emlékeztetőül: a Spitzer folyékony héliumos hűtése 2009. május 25-e körül megszűnt, azután az ún. "meleg üzemmódra" tért át. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években már nem volt képes alacsony hőmérsékletű objektumokat megfigyelni, hanem inkább az egy-kétezer Kelvin fokos "hideg" csillagokat, vagy a néhány száz kelvines "meleg" üstökösport. Az ISON-üstökös mostani sikeres megfigyelése azért számít bravúrnak, mert az égitest pora elég hideg, inkább a már nehezebben elérhető hőmérsékleti méréshatárba esik.

Az ISON-üstökös finom porszemcsékből álló porcsóvája (bal oldali kép), illetve a semleges gázkomponensből álló gázkóma (jobb oldali kép). A képek számítógépes átszínezése az üstökös kómájának és csóvájának jobb láthatóságát segíti (kép: NASA, 2013. július 23.)

Az új mérések szerint a semleges gázkóma főleg a 4,3 mikronon megfigyelhető széndioxidból áll, ami a nagy naptávolságban elsősorban felelős az üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitásáért, de 4,7 mikronnál a szénmonoxid kis mértékű jelenléte is kimutatható. A megfigyelést végző amerikai kutatócsoport vezetője az üstököst egy poros-jéggel kevert pezsgő "szénsavas üdítőitalhoz ("fizzy", "soda-pop") hasonlítja (akár a Coca-Cola, szerző megj.).

Korábbi üstökösök távcsöves mérései, illetve az üstökösmagokat közvetlen közelről vizsgáló űrszondák is kimutatták azt, hogy az üstökösmagok vízkibocsátási aktivitása mellett más, erősen illékony gázok szublimációja is jelentős lehet. Ezekre jó példa a Hale-Bopp (C/1995 O1) szénmonoxid-aktivitása, illetve a széndioxid-aktivitásra a 9P/Tempel 1 (Deep Impact 1995, StardustNExT 2011) és a 103P/Harley 2 (DIXI/EPOXI 2010) üstökösök magja a példa.

A mostani Spitzer megfigyelések alapján az ISON-üstökös naponta mintegy 1 millió kilogramm (1 ezer tonna), főleg széndioxid gázt bocsát ki és 54 millió kilogramm (54 ezer tonna) port juttat a kómájába.

Az üstökösmagok széndioxid-kigázosodási aktivitásának egyik példája a 103P/Hartley 2-üstökös magja, amely közvetlen közelében a DIXI/EPOXI (Deep Impact) űrszonda 2010. november 4-én repült el. Az elképzelés szerint a vízjég alól széndioxid tör elő és így az üstökösmag erős gáz- és porkibocsátást mutat (kép: NASA/JPL és Univ. of Maryland)

Összességében a kisbolygók főövében közeledő ISON-üstökös igen aktív, magjának becsült mérete pedig a néhány száz méterestől a pár km-es értékig terjedhet. Egyelőre nem tudni, hogy a viszonylag kis méret és a feltehetően erős víz- és széndioxid kibocsátási aktivitás együttesen mit jelentenek majd a november 28-i szoros napközelség túlélési esélyeit illetően, valamint hogy mi történik majd azt azt követő időszakban. Annyi biztos, hogy az ősz izgalmas időszak lesz a napsúroló üstökösök iránt érdeklődők életében.

Források: