Az 1995. december 2-án elindított SOHO (Solar and Heliophysical Observatory) még mindig jól működik, bár egyre gyakrabban maradoznak ki felvételek.
A legutóbbi izgalmas történések között egy a „napsúroló” üstökösök kategóriájába tartozó üstökös gyors megjelenését, és Napba zuhanását örökítette meg a szonda. Pontosabban valószínűleg nem éri el a Nap kb. 5600 K fokos hőmérsékletű felszínét az üstökös, hanem már előtte elpárolog. A folyamat részleteit a napkoronát figyelő LASCO (Large Angle Spectrometric Coronagraph) kamerák nem tudják feltárni, egyrészt amiatt, hogy a napkorong átmérőjének kb. dupláját letakaró korong van a műszer fókuszában, tehát a Nap közvetlen környezete (azaz a felszíne fölötti 700 ezer km-en belüli térség) már nem látható, másrészt nem elég sűrűn készülnek képek, és a folyamat igen gyors. Gondoljunk bele: a Nap fele zuhanó üstököst a Nap gravitációs tere folyamatosan gyorsítja. A végére már iszonyú távolságokat tesz meg egy-egy másodperc alatt, közben pedig a felszínét érő besugárzás a távolság négyzetével fordított arányban nő – egyre hevesebb UV sugárzásnak és napszél-nyomásnak van kitéve a kilométeres nagyságrendbe eső üstökösmag. Mindenesetre érdekes kérdés, hogy körülbelül milyen távolságban történhet meg és mennyi idő alatt egy adott méretű üstökösmag elgőzölgése – netán elképzelhető-e, hogy egy kisebb darabja ténylegesen elérheti-e a Nap "felszínét"?
A SOHO LASCO C2 kamerájának 2010. március 12-én 19:31 UT-kor készült képén látható a „kamikaze” üstökös teljes pompájában. A kamera látómezeje a Nap távolságában kb. 16,8×16,8 millió km.
A 2010. március 12-i 15:54 UT-kor készült felvételen feltűnt igen látványos, hatalmas csóvájú üstökös szinte nyílegyenesen száguldott a Nap felé. A 19:54 UTC-kor készült felvételen érte el a mag a Napot letakaró korong peremét. 21:30 után a Nap felé még tovább mozgó csóva rohamosan halványul, maradványait utoljára a 22:30-kor készült felvételen lehet még látni, és a következő, 23:06-os felvételen már semmi nem vehető ki, ami az üstökössel lenne kapcsolatos. A belső korona plazma-szálainak struktúrájában láthatóan semmilyen zavarral nem járt az üstökös keresztül-repülése.
A SOHO LASCO C3 kamerájának egyik képe (2010. március 12, 13:42 UT, látómezeje 45×45 millió km), amelyen egy korona-beli szép, hurok alakú anyagkidobódás (CME, az üstökös fölött balra) és a Merkúr bolygó is látható (jobbra a Nap alatt)
További érdekesség, hogy már az egy nappal korábbi felvételeken is látható volt egy teljesen ehhez hasonló pályán mozgó, csak sokkal kisebb test, valamint egy nappal később egy ugyancsak hasonló kettő – amelyek szintén a Napban végezték. Ilyen üstökös-láncolatot még eddig nem észlelt a SOHO! Valószínűleg a szóban forgó testek egy a Kreutz-csoportba tartozó (a Nap közelében keringő), néhány száz évvel ezelőtt szétesett üstökös darabjai voltak.
A fő üstökösmag előtti és utáni kisebb darabok egy-egy képe (középen pedig a fő üstökös Napba csapódása előtti egyik képkocka). Mindegyik közel ugyanazon a pályán hullott a Napba – ilyen „láncolat” elsőként került „lencsevégre” a SOHO működési ideje során.
A március 12-én megsemmisült fő darab a 2007. januári McNaught üstökös óta a legfényesebb üstökös volt, amit a SOHO lefényképezett.
Forrás: Solar and Heliospheric Observatory, Pick of the Week, 2010. március 15.
A jelenségről készült, letölthető film: http://sohowww.nascom.nasa.gov/pickoftheweek/C3comet.mpg
