Ma hajnalban először sikerült lefotózni a régóta látható porcsóva mellett az ISON ioncsóváját is.
A remek és nagyon fontos felvételt Michael Jäger osztrák amatőrcsillagász készítette november 10-én hajnalban. A porcsóva mellett megjelenő ioncsóva ráadásul meglepően fényes és hosszú, vagyis nem csak most formálódik, hanem már igencsak fejlett állapotban van. Az ioncsóva megjelenése egyenes következménye annak, amit pár napja a gázok gyakoriságának növekedéséről írtunk. A magból kiszabaduló, majd ionizálódó gázok hozzák létre a vékony ioncsóvát, amely pontosan a Nappal ellentétes irányba mutat, és esetünkben meglepően közel látszik a porcsóvához. Valójában ez utóbbi a különleges, mivel egyáltalán nem görbül, és igen közel fekszik a Napot az üstökössel összekötő egyeneshez. Ennek oka az üstökös különleges pályájában keresendő, melyen szinte pontosan a Nap felé halad, így a gázoknál jóval lassabban mozgó porszemek is egy vonalban maradnak. Ha a nagyobb perihélium-távolság miatt ívesebb lenne a pálya, vagyis az üstökös „kanyarodna”, a korábbi hetekben kiszabadult porszemek már egy széles legyezőt formálnának, klasszikus megjelenést adva az üstökösnek. Így viszont egy cső mentén maradnak, melynek iránya csak nagyon kicsit tér el az üstököst a Nappal összekötő egyenestől, ahol az ioncsóva található.
Az ISON-üstökös dupla csóvája Michael Jäger november 10-ei felvételén. Az ioncsóva a porból álló főcsóva alatt látható.
