Látványos videó készült az ISON-üstökösről

2013. július 10, szerda

1312

Az ISON-üstökös megfigyeléseiből összeállított videót tettek közzé július 2-án az Űrteleszkóp Tudományos Intézet kutatói. A publikálás időpontját a július 4-i amerikai nemzeti ünnephez igazították, hiszen a képfelvételeken az üstökös egy "tűzijáték rakétára" emlékeztet, ami illik az ünnepi alkalomhoz. A felvételeket egyébként 2013. május 8-án készítette a Hubble-űrtávcső a WFC3 jelű, széleslátómezejű műszerrel, a látható tartományban.

A HST megfigyelések idején az üstökös 3,8 CsE nap- és 4,3 CsE földtávolságban járt, vagyis a kisbolygók főövének legkülső, Cybele és Hilda zónái közötti távolságban. Az üstökös mintegy 76800 kilométert tett meg óránként, ami 21 km/s sebességnek felel meg (összehasonlításul: a Föld mintegy 30 kilométer másodpercenkénti sebességgel kering a Nap körül). Az egymás után készített képfelvételeiből állították elő a látványos mozgóképet, amely az üstökös 43 perc alatt látszó égi elmozdulását mutatja be. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a csóvás égi vándor mintegy 54 ezer kilométert tett meg, ami a 384 ezer kilométeres Föld-Hold közepes távolság 14 százalékának felel meg.

Az ISON-üstökösről a HST WFC3 kamerájával 2013. május 8-án készült egyik felvétel. A kék színezés folytán a halvány részletek jobban láthatóvá válnak. A képen a Nap irányát ("To Sun") nyíl jelöli, az égi északi (N) és keleti (E) irányokat iránytű mutatja, valamint a méreteket (80500 km) skála jelzi. (STScI-2013-24).

A felvételeken elsősorban a kométa porcsóvája látszik, a világító gázanyag csak kis részben járul hozzá a fényességhez. A porcsóva közel a Nappal ellentétes irányban húzódik, mert csillagunk sugárnyomása a porszemcséket ebbe az irányba mozgatja. Ezt azonban jelentősen rövidülve látjuk, mert látóirányunk még szinte a pálya vonalába esik, azaz az üstökös "felénk jön". Emiatt a térben hosszú csóvának csak egy rövidebb vetületét látjuk.

Az űrtávcsöveken kívül földi műszerekkel is figyelik az év végén látványosnak ígérkező ISON-üstököst. Március 5-én, amikor 4,57 CsE-re volt a Naptól a Lowell Obszervatórium 1,1 méteres Hall-teleszkópjával David Schleicher másodpercenként 1,3 x 10²⁴ cián molekula és 3 x 10²⁶ vízmolekula kiáramlását mérte. Május 4-én 3,86 CsE naptávolságban ugyanő ugyanezzel a műszerrel 2,2 x 10²⁴ cián molekula és mintegy 6 x 10²⁶ vízmolekula felszabadulását detektálta másodpercenként.

Az üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása lassan növekszik, így remélhetjük, hogy a 2013. november 28-án bekövetkező napközelségét is túlélheti az üstökös magja, amikor mindössze 1,1 millió kilométerre (0,0074 CsE) közelíti meg a Nap fotoszféráját. Ezután akár igen fényes lehet az ISON-üstökös az északi félteke lakói számára.

Források: