Az ESA és a NASA Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) nevű szondáját 1995. december 2-án bocsátották fel. A SOHO LASCO nevű, speciális felépítésű kamerájában a napkorong legfényesebb, belső részeit kitakarják, így a Nap sokkal halványabb külső légköre, a korona is tanulmányozható. E felépítésnek örvendetes mellékhatása, hogy a szintén igen halvány és diffúz, de a Naphoz igen közel kerülő üstökösök is megfigyelhetők a képeken.
A SOHO hatékonyságát jól jelzi, hogy napjainkra ez a szonda vált minden idők legeredményesebb üstökösfelfedezőjévé – bár eredetileg kizárólag a Nap kutatására tervezték. A felbocsátása óta eltelt időszakban a szonda segítségével több, mint kétszer annyi, pontos pályaelemekkel rendelkező üstökös vált ismertté, mint az azt megelőző 300 év során összesen.
Az üstökösök felfedezéséhez a kifinomult kamerákon túl elengedhetetlen volt az amatőrök segítsége is. Az elmúlt időszakban 18 ország több mint 70 műkedvelő csillagásza vizsgálta át a felvételeket apró, elmodósott foltok után kutatva. Bár a szonda felvételeit automata módon szoftverek is rendszeresen átvizsgálják, minden valószínűség szerint a legtöbb üstökös felfedezetlen maradt volna pusztán szoftveres feldolgozás során, a kifinomult emberi agy közreműködése nélkül. Az amatőrök által talált, megfelelő fényességű és a kívánt irányba kissé elnyúlt alakot mutató foltokat természetesen ellenőrzik, majd ha valóban üstökösnek bizonyulnak, ideiglenes jelöléssel látják el őket. Az objektumot végül is a Minor Planet Center katalogizálja.
A 96P/Machholz-üstökös a Nap közelében. A Naptól balra egy anyagkidobódási jelenség (CME) is megfigyelhető
A szonda segítségével felfedezett 1999. és 2000., jubileumi üstökösre az elmúlt év december 26-án bukkant a krakkói Jagelló Egyetemen csillagászatot hallgató Michal Kusiak. Kusiak régi, sikeres felfedezőnek számít, mivel első kométáját 2007. novemberében fedezte fel, és immár százon is felül jár az általa felfedezett vándorok száma. Érdekes módon míg az első ezer üstökös detektálásához 10 évre volt szükség, a következő ezer vándorhoz már 5 év is elegendő volt. Ennek egyik oka az érdeklődők számának örvendetes növekedése. Azonban az adatok elemzése arra mutat, hogy mindezen hatásokat leszámítva is emelkedik a Nap körül tartózkodó üstökösök száma, például egyedül decemberben eddig példátlan módon 37 új kométát sikerült azonosítani, ami valódi „üstököszáport” jelent.
A felfedezések nem csak a részt vevők büszkeségére szolgálnak, de komoly tudományos értéket is képviselnek. Például sokkal több, a belső Naprendszerben keringő üstökösről van tudomásunk, mint eddig bármikor. Ez a tudás pedig fontos alapot jelenthet az üstökösök kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban. Már most bizonyosnak látszik, hogy a megfigyelt üstökösök nagy része közös ősi múlttal rendelkezik: a SOHO LASCO kameráján felfedezett kométák 85%-a az ún. Kreutz-család tagja, ami minden bizonnyal egy valaha létezett óriási üstökös felbomlásaképpen jött létre sok évszázaddal ezelőtt. Számos, ebbe az osztályba tartozó napsúroló üstökös olyannyira megközelíti csillagunkat, hogy az intenzív hő hatására a felfedezést követően akár órákon belül teljesen elpárolognak. Néhányuk azonban szabályos keringést végez, mint például a 96P/Machholz, mely üstökös keringési ideje körülbelül 6 év, így a szonda immár három napközelségét figyelhette meg.
A felfedezések száma jól mutatja, hogy szinte bárkinek van lehetősége a szonda felvételeit tanulmányozva egy-egy új, eddig ismeretlen égi vándor felfedezésére.
Forrás: Science Daily, 2010. december 29.
