A Szaturnusz holdjai különös teremtmények. A Mimas például úgy fest, mint a Star Wars Halálcsillaga. Az aprócska Pan egy raviolira emlékeztet, a Dione jeges felszínébe pedig furcsán egyenes vonalakat karcolt valami.
A felfedezésről szóló szakcikkben linear virgae néven említett vonalak több száz kilométer hosszúak, de legfeljebb 5 kilométer szélesek. Mindegyik az egyenlítővel párhuzamosan fut, csak alacsonyabb szélességi fokokon. A környezetüknél sokkal fényesebbek, és úgy látszik, a gerincek és kráterek tetején helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy nemrégiben jöhettek létre. Azt azonban nem tudják, hogy hogyan.
A holdaknál megszokottnak számítanak a felszíni megkülönböztető jegyek. Ilyenek a Szaturnusz Enceladus nevű holdján a tigriscsíkok, amelyekből víz tör elő a felszín alatti óceánból. A Neptunusz Triton nevű holdján sötét foltok vannak, amelyeket a jégvulkánokból kitörő törmelék hozott létre. Még saját Holdunkon is jellegzetes vájatokat alakítottak ki a hegyekről leguruló sziklatömbök.
A cikk szerzői, Emily Martin és Alex Patthoff (Planetary Science Institute) az összes lehetséges okot megvizsgálták, de egyik sem illett a Dione párhuzamos vonalaira. Azok ugyanis túl hosszúak, túl keskenyek, túl fényesek és túlságosan furcsa az elhelyezkedésük. Az egyenlítővel párhuzamos helyzetük azt sugallja, hogy az őket létrehozó anyag a Dione pályájával azonos síkban keringhetett, és finoman a felszínre hullhatott. Ezzel együtt már csak néhány lehetőség marad. Lehet, hogy a Szaturnusz-gyűrű anyaga hullott le a Dionéra, de nem világos, hogy milyen erő késztette arra, hogy kiváljon a gyűrűből, és a Dione felé induljon. Az is lehetséges, hogy valamilyen anyagátvitel történt a Dionéra a vele egy pályán keringő Helene vagy Polydeuces holdról. Esetleg egy mellette elhaladó üstökös törmelékei hozták létre a vonalakat.
Patthoff szerint a következő lépés az lehetne, hogy a Szaturnusz rendszerének többi égitestjén is keresnek hasonló jeleket, amelyek segíthetnek a felszínformáló folyamatok pontosabb megértésében. „Most nem áll módunkban több képet készíteni, de a Cassini által küldött felvételek teljes archívumát átkutathatjuk.”
Forrás: Sky&Telescope