A kínai holdjáró az amerikai holdszonda szemével nézve

2049

A NASA LRO Hold körül keringő űrszondája nagyfelbontású képfelvételein látszik a kínai holdjáró és a leszállóegység platformja is. 

A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) űrszonda LROC kamerája által készített felvételek kiértékelésével foglalkozó kutatócsoport (Arizonai Állami Egyetem, Phoenix, AZ) tervbe vette, hogy még a helyi holdi napnyugta előtt képfelvételeket készít a Chang’e-3 („Holdistennő”) kínai holdjáróról (Jütu, „Holdi nyúl” vagy „Jáde nyúl”), amely a Laplace F és Le Verrier kráterek között tartózkodik az Esők Tengere (Mare Imbrium) területén. Így is történt.

Az elmúlt év karácsonykor, december 24/25-én az LRO űrszonda az Esők Tengere azon vidéke felett repült el, ahol a Chang’e-3 felszíni leszállóegysége és a holdjáró tartózkodik. Ekkor az LRO mintegy 36 óra (19 keringés) alatt a holdi területet a felvételek készítéséhez alkalmas szögben láthatta a leszállóhelyet és a legjobb felbontású felvételt december 25-én 03:52:49 világidőkor készítette. A használt eszköz a kislátószögű kamera (NAC), a 150 km-es magasságban készült fotó pedig mintegy 1,5 méter felbontású.

A Chang'e-3 kínai holdjáró és leszállóegység platform az LRO LROC nagyfelbontású kamerájával (NAC) készült képfelvételén. Az animáció szerint az LROC egy korábbi felvételén nem látszik semmilyen holdfelszíni alakzat, pl. sziklatömb, a leszállóegység és rover helyén, majd 2013. karácsonyán készült felvételen látszik a holdjáró (lentebb) és a leszálló egység (fentebb) is, valamint az árnyékuk is. A kép egyik oldala 578 méter, észak felfelé van (kép: NASA LRO/LROC NAC, SESE/ASU, 2013. december 30.).
A Chang’e-3 kínai holdjáró és leszállóegység platform az LRO LROC nagyfelbontású kamerájával. Az animáció szerint az LROC egy korábbi felvételén nem látszik semmilyen holdfelszíni alakzat, pl. sziklatömb. A kép egyik oldala 578 méter, észak felfelé van (kép: NASA LRO/LROC NAC, SESE/ASU, 2013. december 30.).
Az LRO LROC kislátószögű kamarája (NAC) legjobb felvételén a Chang'e-3 kínai holdjáró (lenti nyíl) és leszállóegység platform (fenti nyíl) is látható, valamint hosszú árnyékuk is a helyi naplementéhez közeli alacsony napállásnál. A bal oldalon egy 450 méter átmérőjű kráter napsütötte, fényesebb oldala látszik. A kép egyik oldala 578 méter, észak felfelé van (kép: NASA LRO/LROC NAC M1142582775R, SESE/ASU, 2013. december 30.).
Az LRO LROC kislátószögű kamarája (NAC) legjobb felvételén a kínai holdjáró (lenti nyíl) és a leszállóegység platformja (fenti nyíl) is látható, valamint hosszú árnyékuk is a helyi naplementéhez közeli alacsony napállásnál. A bal oldalon egy 450 méter átmérőjű kráter napsütötte, fényesebb oldala található (kép: NASA LRO/LROC NAC M1142582775R, SESE/ASU, 2013. december 30.).

Az LRO karácsonyi felvételeihez lehetett találni összehasonlítás céljából korábban készített képeket. A korábbi fotókon nincs semmilyen holdfelszíni alakzat, sziklatömb, amivel össze lehetne téveszteni a kínai űrkutatás legújabb eszközeit égi kísérőnk felszínén. A leszállóegység egy mintegy 450 méter átmérőjű és 40 méter mély becsapódási kráter peremétől 60 méterre keletre ért holdfelszínt. Egyébként a holdészlelő amatőrcsillagászok a területet a Rükl-féle Holdatlasz 11-es számú térképén azonosíthatják be a megfigyelésekhez.

A kínai hodljáró panormáma felvétele a leszállóhelyről (fent) és az ottani felszíni alakzatok jól azonosíthatók a NASA LRO/LROC NAC felvételén (lent). A hatkerekű holdjáró megtett útja és és körbefordulásának nyoma is látható (kép: NASA LRO/LROC NAC, SESE/ASU, 2013. december 30.).
A kínai holdjáró panoráma felvétele a leszállóhelyről (fent) és az ottani felszíni alakzatok jól azonosíthatók a NASA LRO/LROC NAC felvételén (lent) (kép: NASA LRO/LROC NAC, SESE/ASU, 2013. december 30.).

A kínai holdjáró első tudományos eredményei közül kiemelkedik, hogy első ízben határozta meg közvetlenül holdfelszíni regolit elemgyakoriságát az APXS (Active Particle-induced X-ray Spectrometer) műszerével. A felszínt radioaktív forrás alfa-részecske és röntgen sugaraival besugározzák, és a kapott fluoreszcens röntgensugarak energiaspektrumából a felszínt alkotó kémiai elemek gyakorisága meghatározható. Az első eredmények szerint a nyolc fő kőzetalkotó elem (Mg, Al, Si, K, Ca, Ti, Cr és Fe) és legalább 3 kisebb gyakoriságú elem (Sr, Y és Zr) azonosítható volt. A Chang’e-3 leszállóhelyén a holdi mare bazalt „kék” (kevésbé „vörös”) változatát találták, amelynek nagy a titán tartalma és mintegy 3 milliárd éves. A leszállóhelytől 10-20 kilométerre északabbra a mare bazalt „vörös” változata várható, ahol a terület kora mintegy 3,5 milliárd év. Már bekapcsolták a holdfelszín alá mintegy 30 méter mélységig „belátó” radart is, amelytől rendkívül érdekes eredmények várhatók. A holdjáró a tervek szerint három hónap alatt mintegy 10 kilométeres utat jár majd be.

A Chang'e-3 holdjáró fedélzeti APXS mműszerével a holdi regolit elemgyakoriságának első meghatározása jelentős titán előfordulást mutat (kép: Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiás Kutatóintézete, IHEP).
A Chang’e-3 fedélzeti APXS műszerével a holdi regolit elemgyakoriságának első meghatározása (kép: Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiás Kutatóintézete, IHEP).

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás