A NASA LRO Hold körül keringő űrszondája nagyfelbontású képfelvételein látszik a kínai holdjáró és a leszállóegység platformja is.
A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) űrszonda LROC kamerája által készített felvételek kiértékelésével foglalkozó kutatócsoport (Arizonai Állami Egyetem, Phoenix, AZ) tervbe vette, hogy még a helyi holdi napnyugta előtt képfelvételeket készít a Chang’e-3 („Holdistennő”) kínai holdjáróról (Jütu, „Holdi nyúl” vagy „Jáde nyúl”), amely a Laplace F és Le Verrier kráterek között tartózkodik az Esők Tengere (Mare Imbrium) területén. Így is történt.
Az elmúlt év karácsonykor, december 24/25-én az LRO űrszonda az Esők Tengere azon vidéke felett repült el, ahol a Chang’e-3 felszíni leszállóegysége és a holdjáró tartózkodik. Ekkor az LRO mintegy 36 óra (19 keringés) alatt a holdi területet a felvételek készítéséhez alkalmas szögben láthatta a leszállóhelyet és a legjobb felbontású felvételt december 25-én 03:52:49 világidőkor készítette. A használt eszköz a kislátószögű kamera (NAC), a 150 km-es magasságban készült fotó pedig mintegy 1,5 méter felbontású.


Az LRO karácsonyi felvételeihez lehetett találni összehasonlítás céljából korábban készített képeket. A korábbi fotókon nincs semmilyen holdfelszíni alakzat, sziklatömb, amivel össze lehetne téveszteni a kínai űrkutatás legújabb eszközeit égi kísérőnk felszínén. A leszállóegység egy mintegy 450 méter átmérőjű és 40 méter mély becsapódási kráter peremétől 60 méterre keletre ért holdfelszínt. Egyébként a holdészlelő amatőrcsillagászok a területet a Rükl-féle Holdatlasz 11-es számú térképén azonosíthatják be a megfigyelésekhez.

A kínai holdjáró első tudományos eredményei közül kiemelkedik, hogy első ízben határozta meg közvetlenül holdfelszíni regolit elemgyakoriságát az APXS (Active Particle-induced X-ray Spectrometer) műszerével. A felszínt radioaktív forrás alfa-részecske és röntgen sugaraival besugározzák, és a kapott fluoreszcens röntgensugarak energiaspektrumából a felszínt alkotó kémiai elemek gyakorisága meghatározható. Az első eredmények szerint a nyolc fő kőzetalkotó elem (Mg, Al, Si, K, Ca, Ti, Cr és Fe) és legalább 3 kisebb gyakoriságú elem (Sr, Y és Zr) azonosítható volt. A Chang’e-3 leszállóhelyén a holdi mare bazalt „kék” (kevésbé „vörös”) változatát találták, amelynek nagy a titán tartalma és mintegy 3 milliárd éves. A leszállóhelytől 10-20 kilométerre északabbra a mare bazalt „vörös” változata várható, ahol a terület kora mintegy 3,5 milliárd év. Már bekapcsolták a holdfelszín alá mintegy 30 méter mélységig „belátó” radart is, amelytől rendkívül érdekes eredmények várhatók. A holdjáró a tervek szerint három hónap alatt mintegy 10 kilométeres utat jár majd be.

Források:
- A Chang’e 3 lander és rover felülről (LRO/LROC, SESE/ASU, 2013. dec. 30.)
- Kína holdraszálló egységét és holdjárművét lefotózta az LRO (SESE/ASU, 2013.12.30.)
- Kínai holdjáró és lander a NASA űrszonda által megfigyelve (Space.com,, 2014.01.03.)
- Az LRO kikémleli a Chang’e 3-at és a Jütu-t (Planetary Society, 2013. dec. 30.)
- A Chang’e 3 lander és rover felülről nézve (Space Travel, Moon Daily, 2013. dec. 31.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Biztonságban a Hold felszínén – Chang’e-3 (LRO/LROC SESE/ASU)
- Chang’e-3: első színképelemzés a holdi regolitról (Moon Daily, 2014. jan. 3.)
- A Chang’e-3 APXS fedélzeti műszere és a holdi regolit első színképi megfigyelése
- A holdi topográfia – ahogy eddig még sohasem láttuk (LRO SESE/ASU, 2011.11.16.)
- Amerikai lencsevégen a kínai holdszonda (Űrvilág, 2014. januáar 4.)
- Álomban az Esők tengerén (Űrvilág, 2013. december 30.)
- A kínai holdszonda műszerei
- Hol is ért Holdat a kínai holdszonda?
- Útirány: a Szivárvány-öböl – elindult az új kínai holdszonda
- A Chang’e 3 holdjáró várhatóan az év végén indul (Planetary Society, 2013.01.09.)
- A Hold Atlasza (Antonin Rükl, Geobook Hungary Kiadó, 2012)