A Mars Reconnaisance Orbiter nevű szonda 2006. március 10-én állt
Mars körüli pályára. A sikeres manőver után a szakemberek sorra
tesztelik a műszereket, amelyek között a legizgalmasabb talán a HiRSE
jelű, nagy felbontóképességű kamera kipróbálása volt. Utóbbi egy fél
méter átmérőjű, f/24 fényerejű távcsövet és egy 40000 x 20000 pixeles,
azaz 800 megapixeles detektort tartalmaz. A berendezés nem csak
felbontóképességben, de a lefedett terület nagyságában is felülmúlja
elődje, az MGS MOC kameráját. Fotói hosszú évekre a marskutatásban
legintenzívebben használt információforrások lesznek.
A műszer
teljesítőképessége közel áll azt európai Mars Express hasonló
kamerájához. Alapvető különbség azonban, hogy a Mars Express elnyúlt
pályán mozog, ezért a kamerája által megörökített terület szélessége
folyamatosan változik, ami elképesztő mértékű utólagos képkorrekciót
igényel. Az MRO körpályán fog üzemelni, így képeinek fix szélessége
lesz, ami jelentősen megkönnyíti azok feldolgozását.
Áttekintő felvétel a területről
A
mellékelt felvételt 10 darab, vörös színszűrővel készült képből
állították össze, és a d.sz. 34, k.h. 305 fokos vidékén egy
48,9×23,6 km átmérőjű területet mutat. A képet a kamera 2006.
március 24-én rögzítette 2489 km magasból, az Argyre-medence idős
vízfolyásnyomokkal tarkított környékéről. Középen egy idős, lepusztult
kráter látható, a képen sok egykori folyóvölgy nyoma vehető ki.
A fenti képen fehér kerettel jelzett rész kinagyított változata
A
jobb oldali kis fehér négyzet egy 4,5 km szélességű vidéket mutat, 2,5
méteres felbontásban kinagyítva. Néhol réteges üledékek is
megfigyelhetők a területen, amelyek sok illékony anyagot
tartalmazhattak, és egy részük már el is szublimált. A későbbi
megfigyelések hatékonyságát sejteti, hogy míg a mellékelt felvétel 2489
km magasból készült, az MRO végső észlelési magassága ennek tizede
lesz, ahonnan 30 centiméteres felbontást lehet majd elérni. A felvétel
a JPL honlapjáról tölthető le nagyobb méretben.
A kamera az
eddigi jelek alapján hibátlanul üzemel. A következő hat hónapban a
jelenlegi 35 óra keringési idejű elnyúlt pályáján alkalmanként a
bolygóhoz közel kerülve, a felszín felett 425 km magasan merül az
atmoszférába az MRO. Ezt nevezik légköri fékezésnek, amelynek
segítségével pályájának alakját fokozatosan a körhöz közelítik. Az
elliptikus pályán mozgó európai Mars Expresszel összehasonlítva mára
egyértelmű lett, hogy a körpálya a hatékony megfigyelések végzésében
hatalmas előnyt jelent az elliptikus útvonallal szemben.
Ajánlat: a Mars Reconnaisance Orbiter honlapja
