Mars: élet a mélyben?

628

Angol tudósok egy csoportja modellszámításokat végzett annak
érdekében, hogy meghatározzák a Mars különböző felszínformáin az élő
sejtek életben maradási esélyeit a világűrből érkező sugárzás pusztító
hatásai mellett. Eredményeik szerint a felszín alatt legalább néhány
méternyi mélységig kell lefúrni, ha nem csupán életnyomokat –
fehérjéket, DNS töredékeket, fosszíliákat – akarunk találni, hanem élő
sejtek felkutatása a cél.

Mivel a Marsnak a Földdel ellentétben nincs erős mágneses tere és sűrű
légköre, a kozmikus sugárzás nem gyengül túlságosan a vékony
atmoszférán való áthaladás során, jelentősen csökkentve így a felszíni
életformák életben maradási időtartamát. A kutatók szerint élő sejtek felkutatására a legjobb
célpont az Elysium régió jege. A körülbelül 5
millió éve befagyott egykori tenger felszínét csak rövid ideig
bombázták a gyilkos kozmikus sugarak, amit kellően le is árnyékolt a
vízmolekulában lévő hidrogén. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy
jégbe sokkal könnyebb fúrni, mint sziklába. Hasonlóan ígéretes
célpontok lehetnek még a friss kráterek vagy a néhány kráterfalon
megfigyelt közelmúltbeli vízfolyások nyomai.

Ez nem túlságosan jó hír az eljövendő, a bolygót kutató szondák
tervezőmérnökeinek, hiszen az eddigi eszközök csupán néhány
centiméternyi mélységben voltak csak képesek a talajba hatolni, a
kívánatos mélység elérése azonban merőben új technológiai nehézségeket
támaszt. Mindenesetre ha sikerrel jár egy jövőbeni leszálló egység, az kétségkívül átformálja majd a más bolygókon lévő élet felkutatására
tett erőfeszítéseinket.

Képünkön az egyik tervezett marsi talajkutató szonda, a Phoenix fantáziarajza látható.
(Jet Propulsion Laboratory)

Forrás: University College London sajtóközlemény, 2007. január 30.

Hozzászólás

hozzászólás