Mit tudunk a legközelebbi csillagokról?

690

Sok mindent. Például azt, hogy meglepően sokan vannak, és hogy még a legközelebbi térségre sem teljes a leltárunk. Tavaly novemberben számoltunk be egy vonatkozó hírről.

A legfényesebb közeli csillagokról rengeteg mérés születik mind a mai napig, és gyakorlatilag könyveket lehet ma már megtölteni az alfa Centauri, a Sirius, a Procyon és pár társukról végzett vizsgálatokról. Sok más téma mellett az utóbbi évek egyik izgalmas kutatási területe a más csillagok Nap típusú rezgéseinek vizsgálata, amiben forradalmi eredmények születtek 4-8 m-es távcsövekkel az alfa Cen A, alfa Cen B, béta Hyi, Procyon, nű Indi csillagokról, melyek mind 4-100 fényéven belüli Nap típusú csillagok. Közelségükből eredő fényességüknek köszönhetően a világ legnagyobb távcsöveivel ki lehetett mutatni azokat a pár perces oszcillációkat, melyek a Nap esetében 1-2% pontossággal meghatározhatóvá tették a Nap belső szerkezetét (hőmérséklet, sűrűség, forgás). Ezeknél a csillagoknál még nem járunk ennyire előre az elméleti modellezéssel, de az biztosan látszik, hogy a Nap típusú csillagok konvekciója, azaz a forrásban levő vízhez hasonló gázmozgásai kimutatható rezgéseket keltenek, melyek szinte egészen a csillagok magjáig behatolva hírvivőként szolgálnak a belső szerkezetről és energiaterjedésről.

De természetesen emellett sok tucatnyi egyéb érdekességet lehetne felsorolni. Mindenesetre a szakma nem hanyagolja el ezeket a közeli objektumokat sem.

Hozzászólás

hozzászólás