Múlt csütörtöki hírünk a Tejútrendszer magjában 300 éve történt röntgenflerről meglepően sok olvasónkból kiváltotta a hitetlenkedő kérdést: honnan lehetne azt tudni, hogy mi történt 300 éve tőlünk több tízezer fényév távolságra? Természetesen a válasz az, hogy sehonnan – legalább is abban az értelemben, ahogyan olvasóink kérdezték. A félreértés oka a ‘most látszik’ és ‘most történik’ kifejezések csillagászatban gyakori összemosódása. Ha egy égi jelenséget ebben a pillanatban veszünk észre, a komplikációkat elkerülve azt mondjuk, az éppen most történik, függetlenül a távolságtól. "A Napon flert láttunk január 15-én, 12:15 perckor" – noha a fény nyolc perc alatt ért ide, azaz a hipotetikus ‘most’ 12:07-kor következett be. "Március 1-jén felrobbant egy csillag az M83 galaxisban" – igaz, hogy valóságban több millió fényévre, azaz több millió évvel ezelőtt, de minthogy az információ most ért ide, azt mondjuk, "most éppen látható egy szupernóva-robbanás az adott galaxisban". Minthogy egy adott távolságon túl (kb. néhány száz fényév) a csillagászati távolságmérés hibái nagyon megnőnek, bármiféle praktikus múltba transzformálás óhatatlanul a fellépő bizonytalanságok áldozatává válna. Másrészt a csillagászati megfigyelések esetében gyakorlatilag a mérés időpontja a legpontosabban ismert mennyiség, így botor dolog lenne lemondani ennek előnyeiről. (Az idővel foglalkozó relativisták és filozófusok valószínűleg részletesen kifejtenék a vonatkozó fogalmak definícióit és az azokból levezethető következményeket, de ettől most inkább tekintsünk el.)
A vonatkozó hírünkben szereplő ‘300 évvel ezelőtt’ fordulat is úgy értendő, hogy a hozzánk most eljutó röntgensugarak 300 fényévvel hosszabb úton érkeztek el a Földig, mint a robbanás nyílegyenesen ide tartó fotonjai. Másképpen szólva: ha háromszáz éve már lett volna röntgentávcsövünk Föld körüli pályán, akkor már valamikor a 18. század elején felfedezhettük volna a Tejútrendszer magjában történt robbanást. Minthogy ezt akkor érthető okok miatt elmulasztottuk, a csillagközi gázfelhőkről visszavert sugarak háromszáz év késéssel tudósítanak a 28 ezer fényév távolságban egykor lejátszódott jelenségről.
