A kérdés teljesen jogos, a válasz pedig az, hogy az űrszemét nemcsak nagyon zavaró, de veszélyes is.
Az űrkutatás kezdete, azaz az első szputnyik felbocsátása (1957) óta a Föld körüli térségben felhalmozódott, 1 cm-nél nagyobb mesterséges eredetű égitestek száma napjainkban meghaladja a százezret, az ennél kisebb darabkák száma pedig elérheti a milliós nagyságrendet is. A működő űreszközökre nézve még egy kisebb darabbal való, nagy sebességű találkozás (a becsapódás sebessége nagyságrendileg 10 km/s is lehet, vagyis 36000 km/óra!) is végzetes következményekkel járhat. Több eset ismeretes, amikor keringő űrszemét tett működésképtelenné egy-egy eszközt.
Szerencsére a viszonylag alacsony pályákról az űrszemét az igen ritka legfelsőbb légrétegeken súrlódva viszonylag hamar (legfeljebb néhány év) alatt belép a sűrűbb légrétegekbe, és ott megsemmisül. Ezzel szemben a magasabban fekvő pályákon akár száz évet is elérheti ez az időtartam.
A Földünk körüli űrszemét elhelyezkedésére érdekes, számítógéppel generált képeket találhatunk itt. Ugyanezen honlapon naprakész adatokat lelhetünk fel a testek méretbeli eloszlásáról, számáról, pályáiról is.
