Sötét dűnék a Marson: a Moreaux-kráter

3556

A lágyan hullámzó dűnéiről ismert Terra Sabaea számos, lenyűgöző geológiai képződménynek is otthont ad – többek között az ESA Mars Express legújabb sztárfotóján szereplő, látványos Moreaux-kráternek is. A kráter a Terra Sabaea északi peremén helyezkedik el, amely hatalmas területet becsapódási kráterek, jeges folyásnyomok, koptatott kőzetek és bonyolult gerinchálózatok tarkítanak.

A Moreaux-kráter sötét dűnéi (ESA/DLR/FU Berlin)

Más földi vagy marsi becsapódási kráterekhez hasonlítva a Moreaux-kráter kissé torznak és rendezetlennek tűnik – ennek oka a folyamatos erózió. Tojásdad formájú pereme széttöredezett, sötét falai tarajosak, repedezettek és foltosak, központjában pedig egy feltűnő, összetett “csúcs” látható, amely a becsapódást követően emelkedett ki.

A kráter méreteit nem egyszerű a magasból megfigyelve átérezni, de a Moreaux-kráter központi csúcsa méretes, körülbelül 2 km magas. Maga a kráter nagyjából 3 km mély, a széleitől mérve pedig 135 km széles. A Mars Express nagy felbontású sztereó-kamerájával készített színezett felvételen megfigyelhető a kráter bizonyos részeinek anyagi összetétele, jellemzői.

A Moreaux-kráter topográfiai képének színkódolt változata. (ESA/DLR/FU Berlin)

A Moreaux-kráter esetében ezek a színkülönbségek igen erőteljesek – míg a környező anyag tejkaramella és karamell színekben játszik, a kráter falai sötétek, hamuból vagy szénből rajzolt, elkent gyűrűre emlékeztetnek. A kráter aljzatát sötétbarna és fekete dűnék fedik, míg a központi csúcs fakó sárgás-narancssárga színű. A sötét, feltűnő anyag a kráter kialakulása közben dobódott ki, a kráter peremétől kifelé elterülve, elszínezve és “beszennyezve” a környező világosabb terepet.

Ez a változatos színpaletta szintén változatos geológiai összetételről árulkodik. A kráteren belüli és körülötte levő dűnéket vélhetően piroxénben és olivinben gazdag homokos anyag alkotja: ezek magnéziumot és vasat is tartalmazó kőzetalkotó ásványok, amelyek jellemzően sötét megjelenésükről ismerhetők fel. Valószínűleg finom, bazaltos, vulkanikus homokot és hamut is hordtak be a marsi szelek a kráterbe, illetve köré. A bazaltos kőzetek gyakoriak mind a Marson, mind más égitesteken is; például a Hold mare területeinek fő komponensét alkotják, amelyek így látványosan sötétebbek a holdi felvidékeknél.

Perspektivikus képek a marsi Moreaux-kráterről (ESA/DLR/FU Berlin)

A Moreaux-kráter központi csúcsát körülvevő, valamint déli területeit (a kép bal oldalán) borító számos képződményt vélhetően jég alakította ki. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy ezt az elmúlt néhány millió év során bekövetkező, jelentősebb glaciális események formálhatták. Sok más képződmény szélerózió, illetve más, szélhez kapcsolódó folyamatok nyomait is őrzi – leglátványosabbak a kráterfeneket borító dűnék. Ezek főképp sarlóra emlékeztető (barchanoid) dűnék, amelyek sokat elárulnak a kráteren belüli, illetve a rajta keresztülfújó szelek irányáról is.

A dűnék tájolásából ítélve vissza lehetett következtetni az uralkodó szelek egy bonyolult rendszerére, amelyet feltehetően maga a kráter topográfiája is befolyásol. A központi csúcstól északra és keletre elhelyezkedő dűnéket erősen befolyásolják az északkeleti szelek, míg a csúcstól nyugatra fekvőket inkább az északnyugati szelek alakították. Ezek a keresztbe fújó szelek izgalmas és egyedi dűnemorfológiát alakítanak ki a Moreaux-kráteren belül, ezzel is csak tovább fokozva a helyszín érdekességét.

Kék-piros 3D szemüveget felvéve ezen a képen 3D-ben tekinthetik meg a Moreaux-krátert (ESA/DLR/FU Berlin)

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás