Az ESO VLT távcsőegyüttese, az európai földi bázisú csillagászat zászlóshajója ma ünnepli működésének 20. évfordulóját. A csillagászat új korszakát megnyitva a VLT első egysége 1998. május 25-én látta meg az „első fényt”. A következő években további három 8,2 méteres távcsőegység készült el, és az óriások csapata négy kisebb segédteleszkóppal (AT) is kiegészült, amelyek a VLT Interferométer részei. Az interferométerben először 2005-ben egyesítették két segédteleszkóp fényét, létrehozva így egy 200 méter átmérőjű távcsőnek megfelelő virtuális teleszkópot, amellyel azóta is rendszeresen észlelik csillagok felszínét.
A VLT természetesen nem működhetne világszínvonalú műszerpark nélkül, amelyet az ESO közösségének csillagász és mérnök szakemberei szoros együttműködésben fejlesztettek. A VLT egyik legújabb izgalmas eszköze a 4 lézercsillagból álló vezetőrendszer, amely négy darab, egyenként 22 wattos lézernyalábbal hoz létre mesterséges csillagokat a felsőlégkörben, ezek pedig az adaptív optika néven ismert technikával a légköri turbulenciák okozta zavarok miatt fellépő hatásokat segítenek korrigálni.
A VLT műszereinek teljes kapacitása foglalt – tavaly a kért összes észlelési idő ötszörösen haladta meg a rendelkezésre állót. A sikeres távcsőidő-pályázatok megvalósítása során több ezer referált tudományos cikk alapjául szolgáló adat keletkezett – csak 2017-ben 600-nál is több cikket publikáltak a VLT adataira alapozva.
Az ESO legnagyobb obszervatóriumának tudományos teljesítménye nem csak mennyiségben, de minőségben is kiemelkedő. A VLT a csillagászat számos területén járult hozzá áttörést jelentő eredményekhez, az ESO 10 legfontosabb csillagászati felfedezése közül hét fűződik hozzá.
Például 2009-ben a VLT volt az a műszer, amelyik először készített közvetlen felvételt egy másik csillag körül keringő bolygóról, majd segítségével 2010-ben szintén elsőként sikerült elemezni egy szuperföld légkörének összetételét. Az ESO bolygóvadász-képességeit a SPHERE műszerrel fejlesztette, amelyet 2014-ben állítottak üzembe a VLT-n.
A VLT-vel két évtizeden keresztül végzett nagyon pontos megfigyelések felfedték a csillagok mozgását a galaxisunk centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyuk körül. Ez a téma továbbra is alapvető fontosságú – a VLT ezen a héten is az S2 jelű csillagot vizsgálja, amint az éppen a rejtőzködő szörny közelében halad el. A múlt évben pedig az ESO távcsőarmadája, köztük a VLT, szintén elsőként egy másik egzotikus jelenséget is észlelt: egy gravitációshullám-forrásból érkező elektromágneses sugárzást.
Tudományos örökségén túl a VLT meghatározó szerepet játszik az ESO Rendkívül Nagy Távcső (ELT) műszerének technológiai előkészítésében is, amelynek építése már folyik Chile északi részén az Atacama-sivatagban, 23 kilométerre a VLT helyétől. Az ESO élvonalbeli obszervatóriumok, mint például a VLT építésében és működtetésében szerzett tapasztalatai nélkülözhetetlennek bizonyulnak a földi bázisú csillagászat új mérföldköve, az ELT fejlesztésében.
Forrás: ann18035-hu
