Archív adatok újrafeldolgozását végző kutatók új eredményekre jutottak a Jupiter Europa holdjával kapcsolatban. Az adatok tanúsága szerint a jeges hold felszíne alól vízgőz áramlik fel.
A NASA Galileo űrszondájának 1997-ben gyűjtött adatait új számítógépes módszerekkel vizsgálták meg, hogy felderítsék a mágneses terében korábban megmagyarázatlan anomáliát, egy rövid, lokalizált görbületet a mágneses mezőben. A Hubble-űrteleszkóp korábbi, 2012-es ultraibolya képei már jelezték a feláramlásokat, de ez az új elemzés a forráshoz közelebb gyűjtött adatokat használt fel.
A kutatás vezetője Xianzhe Jia volt, a Michigani Egyetem asztrofizikusa, aki két egyéb műszer fejlesztésében is közreműködik, amelyek az Europa Clipper fedélzetén fognak utazni. „Az adatok megvoltak, de kifinomult modellezésre volt szükség ahhoz, hogy észleljük bennük a jelenséget” – nyilatkozta Jia. Jia csapatát Melissa McGrath, a kaliforniai Mountain View-ben található SETI Intézet kutatója inspirálta arra, hogy dolgozzák fel újra a Galileo méréseit.
A szonda az 1997-es megközelítés idején kb. 200 km-re repült el az Europa felszínétől. A közelrepülést követően megvizsgálták a nagyfelbontású magnetométerek által összegyűjtött adatokat, és ezek a mérések különböző furcsaságokat mutattak.
A kutatók a Szaturnusz Enceladus holdjának ugyanilyen feláramlásait korábban már tanulmányozták, és felfedezték, hogy a feltörő anyag ionizálódik, ez pedig a mágneses mezőben egy karakterisztikus jelet hagy maga után.
A Galileo fedélzetén utazott egy nagy teljesítményű plazmahullám-spektrométer, amely a töltött részecskék által okozott plazmahullámok megmérésére készült. Jia és csapata egymásra rétegezte a magnetometriai és plazmahullám-jeleket az általuk készített 3D-s modellező programmal, melyet a naprendszerbeli testek és a plazma kölcsönhatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki. A Hubble adatai szolgáltatták a végső komponenst, amelyekkel a potenciális feláramlások méreteit becsülték meg.
Egy olyan feláramlást kaptak a szimuláció eredményéül, amelynek tulajdonságai egyeznek a Galileo szonda által detektált mágneses mezővel és a plazmajelekkel. Az eredmények jó hírnek számítanak az Europa Clipper küldetésnek, amely 2022 júniusában indulhat útnak. A tervek szerint a Jupiter körüli pályájáról egy gyors, holdközeli pályára fog állni. Ha a feláramlásokat valóban az Europa óceánjából vagy a felszín alatti tavakból származó gőzök okozzák, az Europa Clipper mintát vehet a megfagyó folyadékokból és a porrészecskék anyagából (anélkül, hogy egy leszállóegységet kellene magával vinnie).
„Ha a feláramlások léteznek, és közvetlenül megvizsgálhatjuk, mi érkezik az Europa belsejéből, akkor könnyebben megtudhatjuk, hogy a jeges holdon megvannak-e az élethez szükséges összetevők” – mondta Robert Pappalardo, a Jet Propulsion Laboratory és az Europa Clipper projekt kutatója. „Ez az, ami a küldetés kapcsán az igazi nagy terv.”
Forrás: astronomy.com
