A csillagközi (intersztelláris) térben lévő gáz- és porfelhők fontos szerepet töltenek be a csillagok kialakulásában és a galaxisok dinamikájában, ugyanakkor – az elektromágneses sugárzás és a részecskék kölcsönhatása miatt – jelentősen befolyásolják a csillagászati megfigyelések eredményeit is. A csillagközi anyag összetételének, eloszlásának és további jellemzőinek alapos ismerete ezért az asztrofizikusok egyik fő célkitűzése.
Kozmikus környezetünk gáz- és poranyagát évtizedek óta vizsgálják különböző hullámhossztartományokban, de ismereteink korántsem mondhatóak teljesnek – így jelenleg is számos kutatócsoport foglalkozik világszerte az intersztelláris anyag tanulmányozásával. B.Y. Welsh (Space Sciences Laboratory, University of California) és francia kollégái február elején közzétett cikkükben egy nagyszabású felmérés eredményeit mutatták be, melynek során a Napunkhoz közeli csillagokról készítettek nagyfelbontású színképfelvételeket. A nemzetközi csoport tagjai a csillagok fényének a látható tartományban, egész pontosan a kék tartományban lévő, egyszeresen ionizált kálcium 393 nanométeres vonalán, valamint a sárga tartományban (589 nm) lévő, kettős nátrium-vonalon fellépő elnyelődését vizsgálták.
A kutatók jórészt az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében lévő távcsöveivel végezték el méréseiket, melyeket régebbi megfigyelésekkel kombinálva egy több mint 1800 csillag színképeit tartalmazó adatbázist készítettek. Az egyes csillagok fényében megfigyelhető fényelnyelés mértékéből az eddigi legrészletesebb térképet sikerült elkészíteni a Nap kb. 1000 fényév sugarú környezetében lévő csillagközi anyag eloszlásáról. Ezen jól megfigyelhető az a Naprendszerünket is magában foglaló, mintegy 300 fényév sugarú térrész (közismertebb nevén az ún. Lokális Buborék), mely az átlagosnál jóval kevesebb anyagot tartalmaz. A régóta ismert csillagközi "üreget" valószínűleg egy néhány millió évvel ezelőtt felrobbant szupernóva lökéshullámai hozták létre. A most közzétett mérések segítségével először sikerült megfigyelni a Lokális Buborék és az azt körülvevő "gázfelhő-fal" szálas szerkezetét.
A Napunk környezetében lévő csillagközi anyag eddigi legrészletesebb térbeli térképe, a galaktikus síkból nézve. A világos területek a kisebb, a sötétek a nagyobb anyagsűrűségű térrészeket jelzik, míg a narancssárgás területekről nincsen megbízható mérési adat. A felmérésben vizsgált csillagok pozícióit háromszögek jelzik. Jól kivehető a kép közepén a Lokális Buborék néven ismert, csillagközi anyagban ritka térrész. A távolságskála mindkét tengelyen parszekben (pc) van megadva (1 pc = 3,26 fényév) (Welsh és mtsai).
Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy and Astrophysics c. folyóirat februári számában jelent meg.
Forrás: ScienceDaily, 2010.02.09.
