Tovább ereszkedik a Dawn: újabb fantasztikus fotók várhatók a Ceresről

262

Közeledik végső, 375 km magasságú pályájához a Ceres körül keringő Dawn szonda, amely október 23. óta spirális pályán közelít az ezer kilométeres égitest felé.

Október 23-án ionhajtóművei bekapcsolásával a Dawn űrszonda elhagyta harmadik, a Cerestől 1470 km-re húzódó térképező pályáját, hogy mintegy 120 keringés alatt spirális útvonalon közelítve elérje végső állomáshelyét, egy átlagosan 375 km távolságú poláris pályát a legnagyobb kisbolygó körül. A fényes fehér foltjáról elhíresült égitest innen olyan méretűnek fog látszani, mintha egy focilabdát 9 cm távolságból néznék, a felbontás négyszer jobb lesz a korábbinál. December 4-én már csak 435 km-re volt a szonda a felszíntől, így keringési sebessége közelít a végső 980 km/órás értékhez, amellyel 5,5 óra alatt fogja megkerülni a 9,1 órás forgási periódusú égitestet. A december közepére kezdődő végső fázis előtt a szakemberek közzétettek egy válogatást az 1470 km-es pályáról készített képekből. A felvételeken becsapódási kráterek látszanak, közös érdekességük azonban az, hogy mindegyik felvételen látszanak kisebb-nagyobb világos foltok, amelyek oly jellemzőek az egyébként sötét, a ráeső fény alig 9%-át visszaverő égitestre. Eredetükkel kapcsolatban még sok a kérdés, reméljük a három hónaposra tervezett újabb térképező fázis után erre is választ kapunk.

aaa
A 163 km átmérőjű Urvara-kráter központi csúcsánál látható egy feltűnő fényes sáv. Ettől jobbra a kráter aljzatán repedések bonyolult hálózata látható. (NASA/JPL)
bbb
A Dantu-kráter (125 km) jobb felén látható egy repedéshálózat, amely egy apró világos folttal is kapcsolatban lehet. (NASA/JPS)
ccc
Az egymásra települt Geshtin és a Datan kráterek párosa szépen illusztrálja, hogy miként lehet egy felszín relatív korát meghatározni. A 77 km-es Geshtlin (jobbra) keletkezett előbb, és megmaradt körvonalai is lágyabbak, lepusztultak. A 60 km-es Datan a régi kráter majd’ felét elpusztította, körvonalai is élesebbek, ám ami igazán érdekes, az a bal felül hozzá csatlakozó félkráter. Mivel kráterfal nélkül csatlakoznak egymáshoz, valószínűleg egyszerre keletkeztek egy holddal bíró kisbolygó becsapódásakor (NASA/JPL)
ddd
Egy fiatalos, 26 km-es kráter valahol a Ceres felszínén, melynek oldalában számos fényes csík látható. (NASA(JPL)
eee
A 9 km átmérőjű Oxo-kráter az egyik legszebb példája a Ceresen található albedó egyenetlenségeknek. (NASA/JPL)

 

Hozzászólás

hozzászólás