Új Cserenkov-távcsövek épülnek az ESO Paranal obszervatóriumában

1759

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) főigazgatója és a Cserenkov Távcsőhálózat (Cherenkov Telescope Array – CTA) Obszervatórium ügyvezető igazgatója együttműködési megállapodást írtak alá decemberben, amely értelmében a CTA déli távcsőegyüttese az ESO Chilében működő Paranal Obszervatóriumában lel majd otthonra. A chilei kormány hozzájárulása teszi lehetővé, hogy az ESO obszervatóriuma ezzel az új rendszerrel bővülhessen. Így a világ legnagyratörőbb gamma-obszervatóriuma nem csak a kiváló chilei asztroklímára, de az ESO világszínvonalú infrastruktúrájára, szakértőgárdájára és létesítményeire is támaszkodhat majd. Az új obszervatóriumot a CTA és tagintézményei megbízásából az ESO fogja üzemeltetni.

Számítógépes modell az ESO Paranal Obszervatóriumában létesítendő déli CTA Obszervatóriumba tervezett 99 Cserenkov-távcsőről a távcsőhálózat középpontjából nézve. A kép szemlélteti a CTA távcsöveinek és magának a hálózatnak a hatalmas léptékeit. Forrás: CTA/M-A. Besel/IAC (G.P. Diaz)/ESO.

A Cserenkov Távcsőhálózat tagjai a nagyon nagy energiájú gamma-sugarak földi megfigyelését biztosító következő generációs műszerek lesznek a Föld északi és déli féltekén egyaránt. A gamma-sugárzás rendkívül nagy energiájú elektromágneses sugárzás, amit a világegyetem legforróbb és legszélsőségesebb égitestjei bocsátanak ki – szupernagy tömegű fekete lyukakszupernóvák és talán az ősrobbanás maradványai is.

2018. december 19-én Federico Ferrini, a Cserenkov Távcsőhálózat Obszervatórium (Cherenkov Telescope Array Observatory – CTAO) ügyvezető igazgatója Chilében, az ESO santiagoi irodájában találkozott az ESO főigazgatójával, Xavier Barcons-szal. A felek az ESO ügyvezető igazgatójával, Andreas Kauferrel és további ESO képviselőkkel együtt megállapodást írtak alá a CTA déli műszeregyüttesének megépítéséről és működtetéséről az ESO Paranal Obszervatóriumában, Észak-Chilében.

A chilei külügyminiszter-helyettes, Carolina Valdivia Torres és az ESO főigazgatója szintén megállapodtak arról, hogy az ESO egy új programja keretében otthont biztosíthat ennek az új távcsőrendszernek a Paranal Obszervatórium területén.

Egy harmadik megállapodás is született már 2018. december 17-én a CTAO és a Chilei Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanács (Comisión Nacional de Investigación Científica y Tecnológica – CONICYT) között a chilei csillagászati kutatások támogatásáról, kihasználva a CTA révén megjelenő új megfigyelési lehetőségeket.

E három megállapodás már lehetővé teszi, hogy elkezdődjön az építkezés előkészítése a CTAO déli helyszínén. A CTA északi obszervatóriuma a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén, az Instituto de Astrofisica de Canarias által működtetett Roque de los Muchachos Obszervatórium területén fog felépülni. Az építkezés várhatóan mindkét helyszínen 2020-ban kezdődik majd meg.

A Paranal Obszervatóriumban működő CTA új ablakot fog nyitni a világegyetemre, új megfigyelési lehetőségeket biztosítva az ESO tagállamaiban, Chilében és a világ bármely országában dolgozó csillagászok számára” – értékelte Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. – „Az ESO-nak a világ távoli tájain működő távcsőflották fenntartásában és működtetésében felhalmozott értékes tapasztalata felbecsülhetetlen hozzájárulás a CTA program sikeréhez.

A CTA déli obszervatóriuma az Atacama-sivatagban, az ESO Paranal Obszervatóriumában működő Nagyon Nagy Távcsőtől (Very Large Telescope –  VLT) mindössze 11 kilométerre délkeletre, illetve 16 km-re az épülőben lévő Rendkívül Nagy Távcsőtől (Extremely Large Telescope  ELT) fog állni. Ez a Föld egyik legszárazabb vidéke, ugyanakkor valódi csillagászati paradicsom. Azon túl, hogy ott egész évben kitűnő észlelési körülményekre számíthat, az új létesítmény elhelyezkedése révén hozzáfér majd az ESO infrastruktúrájához is. A meglévő létesítmények és infrastruktúra, valamint az ESO-nak a chilei csillagászati beruházások megvalósításában évtizedek óta halmozódó tapasztalata mind hozzájárulnak majd az új távcsőrendszer sikeres megépítéséhez és működtetéséhez.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope – VLT), az épülő Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large Telescope – ELT) és a CTA kijelölt helyszíne az az ESO Paranal Obszervatóriumában és környékén. Forrás: CTAO/Marc-André Besel.

A ma aláírt egyezségeknek köszönhetően a CTA nem csak Chile kitűnő éjszakai égboltjából, de az ESO létesítményeinek és rendkívüli tudásbázisának előnyeiből is részesül. Ez felbecsülhetetlen hozzájárulás a nagyra törő távcsőhálózat megvalósításához” – méltatja a megállapodást Federico Ferrini. – „Az ESO és a CTAO partnersége a gyorsan fejlődő többközvetítős asztrofizika egyik sarokköve lesz, ami további nagy eszközök, például az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA), a Square Kilometre Array (SKA) és a csúcstechnológiájú gravitációshullám-interferométerek közötti együttműködések lehetőségét is megnyitja.

A jelenleg működő Cserenkov-sugárzást vizsgáló távcsőrendszerek csak a nagyon nagy energiájú gamma-sugarakra érzékenyek, és mindössze néhány távcsőből állnak. A CTA azonban a jelenlegieknél nagyobb fénygyűjtőfelületével és kiváló szögfelbontásával a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammatávcső-hálózata lesz. A műszer minden korábbinál pontosabb gammasugárzás-méréseket fog lehetővé tenni, tízszeresen meghaladva még a legjobb ma működő elődök érzékenységét is.

A Föld légköre ugyan meggátolja a gamma-sugarakat a felszín elérésében, azonban a CTA távcsőtükrei és nagy sebességű kamerái képesek lesznek észlelni azokat a rövid felvillanásokat, amelyeket a légkör részecskéivel kölcsönható gamma-fotonok okoznak. Ez a halovány kékes derengés a Cserenkov-sugárzás, amelynek felvillanásait mérve, és az észleléseket visszafejtve a csillagászok meg tudják állapítani a gamma-sugárzás kozmikus forrását.

A CTA a relativisztikus kozmikus részecskék szerepének tisztázásától a sötét anyag utáni kutatásig az asztrofizika tudományterületének rendkívül széles tartományaiban lesz bevethető. Az új műszeregyüttes a szélsőséges világegyetemet fogja vizsgálni, a fekete lyukak közvetlen környezetétől a kozmosz legnagyobb léptékű üres térrészeiig. Az anyag és a fizikai kölcsönhatások vizsgálata révén akár a sztenderd modellen túlmutató új fizika feltárásában is részt vehet ez a leendő berendezés.

A CTA két helyszínen fog működni, a bolygó mindkét féltekén, így az éjszakai égboltot a lehető legnagyobb mértékben lesz képes lefedni. Ha teljesen elkészül, a CTAO 118 távcsőből fog állni, melyek közül 19 az északi féltekén, a Kanári-szigetek La Palma szigetén működő Observatorio del Roque de los Muchachos területén, 99 pedig a déli félgömbön fog működni.

Öt kontinens országainak több mint 1400 tudományos kutatója és mérnöke vesz részt a CTA tudományos és műszaki megalkotásában. Az épülő obszervatóriumot jogilag a CTAO gGmbH gazdasági társaság személyesíti meg, melynek tulajdonosai Ausztrália, Ausztria, a Cseh Köztársaság, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Japán, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Szlovénia kormányzati szervezeteinek és tudományos kutatásokat támogató alapjainak a képviselői [1]. Jelenleg előkészítés alatt áll egy Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (European Research Infrastructure Consortium — CTAO ERIC) létrehozása, amely meg fogja építeni ezt az óriási obszervatóriumot. Az ERIC tagjai között a CTAO tagállamait és társult országait találhatjuk majd.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás