A NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének egyik régóta futó, hosszútávú programja a Naprendszer külső bolygóinak megfigyelése, légkörük állapotváltozásainak követése, amihez a veterán űrteleszkóp egységes, jó minőségű adatsorai kiváló lehetőséget biztosítanak. Az OPAL (Outer Planet Atmospheres Legacy) program keretében ebben az évben is újabb pillanatfelvételek készültek bolygórendszerünk gázóriásairól – a Jupiterről, a Szaturnuszról, az Uránuszról és a Neptunuszról.
Noha ezeket a bolygókat már mind megközelítették és részletesebben is lefényképezték különböző űrszondák, ám azok csak rövidebb időtartamokat fogtak át, az óriásbolygók pedig továbbra is tudnak újat mutatni. A gázbolygók légkördinamikáját tanulmányozó szakemberek ezért minden évben kíváncsian várják az új Hubble-felvételeket, melyek révén újabb és újabb részleteket ismerhetnek meg a bolygók légkörének fizikájáról, illetve az azt irányító, mélyben meghúzódó fizikai folyamatokról. A kisebb-nagyobb éves változások a gázóriások időjárásának és az évszakok váltakozásainak az eredményei. A Hubble éles felvételei révén a kutatók hasonlóságokat és különbségeket keresnek a bolygók légkörei között.
Jupiter
A Jupiter folyamatosan változó, turbulens légkörében néhány újabb viharzóna tűnt fel, az egyenlítő vidéke pedig újabb színváltozáson ment keresztül. A Naprendszer legnagyobb bolygójáról 2021. szeptember 4-én készült felvételen az egyenlítő mélynarancs árnyalatokban játszik, ami a szakemberek szerint szokatlan jelenség. Noha ez a régió már évek óta nem a korábban megszokott fehér, illetve bézs színeket mutatja, a légkörfizikusok több felhőre számítottak az új felvételen, ám a narancssárga szín ezek hiányára utal. Nem sokkal az egyenlítőtől északra több elnyúlt alakú, változékony, ciklonális örvény is sodródik, ezeket a viharzónkat a bolygókutatók „bárkáknak” becézik. A Nagy Vörös Folttól délre pedig újabb örvényeket magába olvasztva fejlődött tovább az „Ifjabb Vörös Foltnak” keresztelt képződmény.
Szaturnusz
A Szaturnuszról 2021. szeptember 21-én készített fényképet a Hubble. A gyűrűs bolygó légkörének északi sávjaiban, ahol éppen kora ősz van, gyors és markáns színváltozások zajlanak. Ezek a sávok már a Hubble 2019-es és 2020-as Szaturnusz-portréin is változékonynak mutatkoztak. A bolygó déli féltekéjén eközben véget ért a tél, ami a déli pólus kékesre változó árnyalataiban is tetten érhető.
Uránusz
Az Uránuszt 2021. október 25-én kapta lencsevégre a Hubble. Ennek a felvételnek a legszembetűnőbb jellegzetessége a fényes fehér északi sarkvidék. Ez a régió a tavasziasra forduló időjárás és a Nap erősödő ultraibolya besugárzása miatt fényesedhetett ki, bár a kutatók nem ismerik még a jelenség pontos okait. Talán a légkör metántartalmának az átlátszósága módosult, de lehet, hogy az aeroszol-részecskék tulajdonságai változtak meg. Különös módon azonban, noha a sapka megjelenése sokkal markánsabbá vált, annak pereme nem mozdult el korábbi szélességéről az elmúlt évek során. A 43. szélességi fok környékén valószínűleg egy erős futóáramlat akadályozhatja a poláris sapka terjeszkedését.
Neptunusz
A Naprendszer legkülső nagybolygóját 2021. szeptember 7-én fotózta le a Hubble-űrtávcső. Továbbra is látható a Neptunusz sötét foltja, amelyről a szakemberek korábban megállapították, hogy a közelmúltban megváltoztatta a mozgásirányát, és most távolodik az egyenlítőtől. A friss felvétel másik érdekessége, hogy a bolygó északi félgömbje sötétebbé vált. Megjelent továbbá egy elnyúlt, sötét folt a bolygó déli pólusánál is. Az Uránusz és a Neptunusz a légkörükben nagy mennyiségben megtalálható, a vörös fényt hatékonyan elnyelő metánnak, valamint a Föld légköréhez hasonlóan működő Rayleigh-szórásnak köszönhetik kékes árnyalatukat.
Reményeink szerint a Hubble-űrtávcső jóvoltából jövőre újabb óriásbolygó-időjárásjelentéssel jelentkezhetünk majd.
Forrás: ESAHubble.org