sötét anyag - keresési eredmények

Előszó

Épült egy épület, Pécs belvárosa felett, a hegy oldalában, a hegyvonulatra felkapaszkodó meredek utcában. Építése jól látszott a város nagy részéből nézve. Szokatlan formája, tornya, teraszai, fehérre festett betonfalai és üvegfelületei már eleve különleges épületre utaltak. Sőt két oldalán egy-egy nagyméretű fémkupola is csillogott. Az egyik éjjelente kinyílt, és ide-oda forgott. A másik kupola állandóan zárva maradt. Vajon milyen titkok rejtőzhettek a kupolák alatt?

A nőtörténetírás irányzatai

       Jóllehet, a történelem során mindig a nők tették ki az emberiség felét, a gazdaság-, politika- és eszmetörténeti kutatások alkalmával az ő történetüknek feltárása mégis háttérbe szorult.[1] A különböző történetírói irányzatok és iskolák képviselői a haladás antropocentrikus képét dolgozták ki, és a nők történeti helyzetének evolúcióját is ebből a szempontból vázolták.[2] A nők történetének megismerése csakis oly módon képzelhető el, hogy fel kell tárni azokat a – hagyományosan nem vizsgált – területeket, ahol a nők „előtűnnek”. Miként a francia Annales iskola (1929) tagjai előirányozták, a magánszféra vizsgálata szükséges például ahhoz, hogy a nők történetét feltárjuk. Világszerte az 1960-as évektől bontakoztak ki efféle történetírói törekvések, és ma is tart a megfelelő metodológia és az értelmezési keretek kidolgozása, illetve a források számbavétele és értelmezése.

     Gothard Jenő rövid idejű, de igen széles körű életművének ismertetései aránylag kevés figyelmet szentelnek a herényi (szombathelyi) magáncsillagvizsgákóban végzett bolygó megfigyeléseknek. Pedig nem csak a maga korának – az 1880-as éveknek -, de a mai kutatóknak szemével nézve is ez a néhány évre terjedő Jupiter, Mars és Vénusz vizsgálat, valamint a bolygófényképezéssel kapcsolatos próbálkozások megérdemlik az alaposabb feltárást; különösen napjainkban, amikor az űreszközök jóvoltából a bolygókutatás ismét előtérbe került. Előre kell bocsátanunk, hogy a herényi bolygó megfigyelések – eltérően más, ott végzett csillagászati munkáktól – nem csak Gothard Jenő nevéhez kapcsolódnak, hanem azokban tevékenyen részt vett két évvel fiatalabb fivére, Gothard Sándor is (1859-1939) [1].*

A pápai állam csillagvizsgálója, a Vatikáni Obszervatórium, egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. Központja a Rómától 35 kilométernyire fekvő Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján található, míg az észlelőmunka az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumában koncentrálódik. Cikkünkben szót ejtünk a pápai állam történetéről, bemutatjuk a csillagvizsgáló múltját és jelenlegi működését, valamint írunk azokról a magyar csillagászokat, akik pályafutásuk során megfordultak a neves intézményben.

Ha Konkoly Thege Miklós tudományos teljesítményéről szeretnénk képet kapni, idegen nyelvű írásait kell tanulmányoznunk, de ha meg szeretnénk fejteni annak titkát, hogy mi űzte az ógyallai földesurat csillagász munka végzésére, és mi az oka annak, hogy szinte megszállottként vette vállára a hazai csillagászat ügyét, akkor magyar nyelvű írásaival és kéziratos hagyatékával kell megismerkednünk.

A 19. század egyik legnagyobb magyar csillagásza és ismeretterjesztője, a Magyar Tudós Társaság és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja bicskei birtokán fogadja közeli barátját, az osztrák hatóságok elől menekülő költőt, a romantika legnagyobb hazai képviselőjét. A birtokon épített világszínvonalú csillagvizsgáló épülete előtt felállított árbocon sokakat az amerikai zászlóra emlékeztető, de saját fantáziája alapján készített csillagos lobogót fúj a délutáni szél. Vörösmarty Mihály a megszálló osztrák hatóságok elől menekül, s ezeket írja Nagy Károly Emlékkönyvébe (1849):

Sötét eszmék borítják eszemet
Szívemben istenkáromlás lakik
Kívánságom: vesszen ki a világ
S e földi nép a legvégső fokig

A csillagászat történetében nem is egy példa van arra, hogy egyik-másik égitest többször is előbbre vivője ösztönzője lehet a tudomány haladásának. Ezek közé tartozik a Mars bolygó is, amely egy-egy sajátsága vitákra, számításokra, megfigyelésre késztette a csillagászokat.

Hazánkban 3 planetárium van: Budapesten, Pécsett és Kecskeméten. Noha a Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége 50 fő. Ez ugyan hátrány a nagy létszámú csoportok szempontjából, ugyanakkor mégis előny, mert így bensőségesek, sőt humorosak is tudunk lenni. Nálunk a - személytelen - standard magnós műsorok helyett a csoportokhoz - akár különleges igényekhez is - alkalmazkodó élő előadások dominálnak. (Természetesen zenei aláfestéssel, színes diaképek és a csillagos égbolt kivetítésével illusztrálva.)

Az érdeklődő ember figyelmét már az idők kezdetén felkeltette és elméjét azóta is foglalkoztatja az égitestek mozgása és e mozgások sokfélesége. Ezek érzékeltetését már a legrégibb csillagászati műszerek is jelzik. Ezek a műszerek az égitestek helyzetének és mozgásainak megfigyelésére és meghatározására szolgáltak ugyan, de magukban hordozták az első ábrázolási elképzeléseket is. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult műszer. Több száz, ha nem több ezer éve is készítettek már planetáriumokat, ezek mechanikus bolygómodellek voltak, jórészt csak a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygó mozgását lehetett velük szemléltetni. Ezeket, a XVIII. század elején, John Rowley angol órásmester által Orrery grófjának készített művészi kivitelű asztali planetáriuma után, orrery-szerkezeteknek nevezik.

Az ország első planetáriumának Zeiss Medium ZPK-1 vetítőműszerét az 1950-es évek végén készítették az NDK-ban. 1961-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából került Budapestre. Egy ideiglenes sátorszerű ácsolatban volt pár hétig, de olyan nagy sikere volt, hogy az akkori vezetés (a Művelődési Minisztérium) nem engedte, hogy visszavigyék.