sötét anyag - keresési eredmények

A szabadságharcot megelőző két-három évet Nagy Károly életében maradéktalanul betöltötte a Bicskei Csillagvizsgáló építkezése. Világszínvonalú obszervatóriumot álmodott Magyarországra, s még az anyagi eszközöket is sikerült előteremtenie. Batthyány Kázmér bőkezű mecénása volt, s a kor is kedvezett a vállalkozásnak. Szinte már teljesen készen állt az intézmény, amikor az 1849-es nemzeti tragédiával együtt ennek a sorsa is megpecsételődött, a magyarországi csillagászatot, meglehet, egy emberöltővel visszavetve.

Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül benne a kérdés, van-e a két területnek közös része, átfedése. Bennem ez akkor merült fel, mikor a Millennium 2000 érme hátán megláttam a Naprendszer stilizált képét a gondolkodó ember alakja mögött. Talán én lepődtem meg a legjobban, mikor kiderült, hogy a kora középkorban — és így az Árpád-házi királyok idejében is — ez nagyon gyakori volt! De a gyökerekhez még inkább vissza kell mennünk az időben…

A változócsillagok (az üstökösökkel együtt) igen nagy szerepet játszottak az arisztotelészi világkép megdöntésében. Amikor Tycho Brahe (1546-1601) 1572-ben észrevett egy új csillagot, mérései meggyőzték arról, hogy az mindenképpen a Hold felett található, azaz az égben. Viszont Arisztotelész filozófiája szerint az ég változhatatlan. Egy új objektum megjelenése az égen ezt a felfogást igen nehéz helyzetbe hozta. Ráadásul rövid időn belül több ilyen "új'' csillagot is felfedeztek. 1600-ban a Cygnusban láttak egyet (Willem Janszoon Blaeu (1571--1638), holland térképkészítő, ez volt a P Cygni), 1604-ben Kepler (1571-1630) az Ophiuchusban vett észre egy másikat (V843 Ophiuchi), majd 1670-ben Voituret Anthelme (ca. 1618-1683) francia karthauzi szerzetes ismét az akkori Cygnusban (mai neve CK Vulpeculae) fedezett fel egy addig ott nem látott objektumot.

     Az elmúlt száz évben a természettudományok – ezen belül a fizika és a csillagászat -, és részben a humán tudományterületek is, olyan jekentősen fejlődtek, és ismeretanyagok oly mértékben növekedett, hogy áttekintésük, részletes ismeretük egyetlen ember számára lehetetlenné vált. Ez a nagyfokú differenciálódás, és nem kis mértékben az eredményeinek matematikai megközelítése vezetett oda, hogy a társadalomtudományok művelői és oktatói egyre inkább idegenkednek a természet-ismerettől.

     Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a humán tudományok művelői és oktatói nem nélkülözhetik az alapvető természet-ismeretet. Az elmúlt századok, évezredek embereinek, népeinek életét a természet folyamatai és jelenségei nagymértékben befolyásolták. A régmúlt (de még a közelmúlt) koroknak a környező természettel még szorosabb kapcsolatban élő társadalmai ezért nagy figyelmet fordítottak a különböző jelenségre.

A bibliográfia a Mecseki Planetárium és Természettudományi Stúdió történetét követi végig. A számozott tételek időrendben követik egymást. Azonos éven belül először az önálló kötetekben található írásokat, majd a napilapok cikkeit, híreit adom közre, a megjelenés szoros időrendjében. Ugyanazon napon megjelent közlemény esetében a periodikumok címének betűrendje a mérvadó besorolási rend.

A havonta megjelenő folyóiratoknál a cím után, az évfolyamot, évszámot, hónapot, esetenként folyóiratszámot és az oldalszámot, napilapoknál az évfolyam és év megjelölése után, a megjelenés hónapját, napját és az oldalszámot tüntetem fel.