A „Tehén”: fekete lyuk vagy neutroncsillag?

6398

Első alkalommal voltak szemtanúi a csillagászok egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születésének.

Úgy 200 millió évvel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy a dinoszauruszok először megjelentek a Földön, egy közeli galaxisban összeomlott egy csillag. Az esemény rendkívül fényes robbanást eredményezett, amelynek a sugárzása átszáguldott a világűrön. A fény végül múlt nyáron érte el a Földet. Az új, furcsa jel a Hercules csillagképben tűnt fel.

A Hawaii-szigeteki ATLAS égboltfelmérő program észlelte először a felrobbanó csillagot 2018. június 16-án. A robbanás után keletkezett rejtélyes égitestet a világ minden tájáról megfigyelték a csillagászok. A rádióhullámok, gammasugarak és röntgensugárzás együttes adatai alapján a 33 intézmény 45 kutatójából álló nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az AT2018cow jelzésű objektum valószínűleg egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag lehet, amit örvénylő csillaghulladék vesz körül.

A tranziensnek adott átmeneti évszám-betűjelzésre alapozott The Cow (a „Tehén”) rövidítéssel ellátott égitestről azonban nem tudják biztosan, mi lehet. Bár a nagy tömegű csillagok felrobbanásuk után neutroncsillaggá vagy fekete lyukká válnak, a kutatók szerint a „Tehénről” még kiderülhet, hogy sem ez, sem az.

A felvétel a robbanás után körülbelül 80 nappal készült a hawaii W. M. Keck Obszervatóriumból. A „Tehén” a CGCG 137-068 jelű galaxisban helyezkedik el, mintegy 200 millió fényévre a Földtől. Forrás: Raffaella Margutti/Northwestern University

A csillag összeomlása tízszer fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva, és nagyon gyorsan, mindössze néhány nap alatt érte el a maximumát. A korai spektroszkópiai megfigyelések szerint a robbanás hihetetlenül nagy sebességgel, a fénysebesség 10%-ával dobta ki az anyagot. Az azonban, ami a robbanás után történt, még jobban meglepte a csillagászokat: a forrás a spektruma alapján még hetekig forró maradt, a vizuális tartományban megfigyelhető mérete az idő előrehaladtával egyre kisebbé vált (a sugara 1 hónap alatt egymilliárd kilométer alá csökkent), ráadásul a markáns hidrogén- és hélium-emisszió csak 10 nap után jelentkezett. Ez a viselkedés egy ismert szupernóva típusra sem jellemző, bár egy összeomló szupernóvában kialakuló relativisztikus jet több megfigyelt tulajdonságra is magyarázatot adhat. Az is elképzelhető, hogy a kutatók egy éppen kialakulóban lévő neutroncsillag vagy fekete lyuk körül felrobbanó törmeléket látják. Lehetséges az is, hogy az AT2018cow a gyors, fényes tranziensek egy teljesen új típusa, ezért a további tulajdonságainak megismeréséhez elengedhetetlen a „Tehén” további nyomon követése.

Források:

Hozzászólás

hozzászólás