Sikeresen útnak indult a Luna-25 vagy Luna-Glob, az új orosz holdprogram első holdszondája, ami a tervek szerint a Hold déli pólusvidékén fog leszállni és égi kísérőnk addig fel nem kutatott részét fogja részletesen tanulmányozni legalább egy évre tervezett küldetése során.
Oroszország megújult holdkutatási programjának új holdszondája 2023. augusztus 11-én, magyar idő szerint 01:10-kor sikeresen útnak indult a szibériai Amur-folyó vidékén levő Vosztocsníj Kozmodromról („Keleti Űrrepülőtér” vagy „Űrkikötő”). Egy igen erős, nagy hasznos tömeget a Hold közelébe juttatni képes Szojuz-2.1b Fregat hordozórakéta emelte fel és gyorsította a holdszondát az ezen rakéták indítására megépített kilövőpadról.
Az alábbi videó a Luna-25 elindulását mutatja – előtte egy rövid összefoglalóval a leszállóegység és a hordozórakéta bemutatásával.
Eddig a kazahsztáni Bajkonurt ismertük, mint nagy szovjet, illetve orosz űrközpontot, de miért jött létre az új orosz űrrepülőtér, a Vosztocsníj Kozmodrom délkelet Szibériában? Ennek több oka is van. Ez egyik ok az, hogy 2010-es évekre már megnőtt az igény arra, hogy Oroszországból egyre több űreszközt indítsanak, ezért szükség volt egy új űrrepülőtér létesítésére. Továbbá egy tisztán orosz területen levő űrkikötő igénye is felmerült, hogy például ne kelljen súlyos éves bérleti díjat fizetni, mint Bajkonur használatáért. A Vosztocsníj Űrrepülőtér építését 2011-ben kezdték el és az első kísérleti rakétaindításra 2016. április 28-án került sor, az indítóhely üzemszerű működése pedig 2020 után kezdődött. A Vosztocsníj és Bajkonur viszonylag egyező földrajzi szélességen helyezkedik el, ami hasonló indítási feltételeket biztosít adott űreszközök pályára állításához.
A Luna-25 elődje az 1976-ban a Holdról a Földre sikeresen mintát hozott Luna-24 volt. A korábbi Luna (oroszul Lunyik) holdprogram folytatásának gondolata már mintegy 25 éve felmerült és a küldetés tervezése 1997/98-ban el is kezdődött. A szonda útnak indítását előbb 2012-re tervezték, de az nem valósulhatott meg és azóta már több indítási dátum is volt.
A tervek szerint az indítása után a Luna-25 mintegy tizenkét nap múlva áll poláris pályára a Hold körül, ahonnan a leszállóegysége el tudja érni a déli pólusvidéken kijelölt leszállóhelyet.
Holdkutatási érdekesség, hogy most két szonda is tart a Hold déli tájai felé: a 2023. július 14-én útnak indított indiai Chandrayaan-3 („Holdhajó”) és a frissen felküldött Luna-25. Az indiai szonda már augusztus 5-én holdkörüli pályára állt és a tervek szerint augusztus 23-án vagy 24-én száll le a leszállóegység a Hold déli pólusvidékén. A megérkezés után a leszállóegységből egy rámpa ereszkedik le a Hold felszínére, amelyen legördül a kis indiai holdjáró. A tervek szerint a Luna-25 is körülbelül ugyanakkor tér majd holdkörüli pályára és nem sokkal azután augusztus 23-án vagy 24-én le is száll a felszínre. Az orosz és az indiai holdszonda leszállása egymáshoz képest 1-2 napon belül fog megtörténni.
A Luna-25 gazdagon felszerelt tudományos műszercsomaggal indult útnak, hasonlóan, mint a Chandrayaan-3. Az orosz leszállóegység tömege 1750 kg, a műszerek mintegy 30 kg tömeget tesznek ki. A Luna-25 összesen 9 alapvető műszere és berendezése a következő:
- aktív neutron- és gamma-sugárzással a holdi regolitot elemző műszer (ADRON-LR),
- a rendkívül ritka és időben változó holdi plazma (exoszféra) paramétereit mérő műszer (ARIES-L),
- lézeres tömegspektrométer (LASMA-LR),
- infravörös spektrométer az ásványi összetétel vizsgálatára és képalkotásra (LIS-TV-RPM),
- por és mikrometeoritek vizsgálata (PmL),
- a regolit hőtani tulajdonságainak mérése (THERMO-L),
- panoráma és helyi képek készítése (STS-L),
- felszíni lézertükör a Hold távolságának pontos meghatározása és librációs mozgásának vizsgálata (Laser retroreflectors),
- a fedélzeti energiaellátó tápegység és adatgyűjtő rendszer (BUNI) is része a leszállóegység berendezéseinek.
Sajnos az orosz-ukrán háború miatt a Luna-25 svéd műszere, valamint az ESA PILoT-D navigációs kamerája sem került fel a szondára, hanem más missziókon, például az ESA a NASA CLPS holdprogramban fog működni.
A Luna-25 tervezett leszállóhelye a Boguslawsky-kráter közelében van. A kráter holdrajzi koordinátái: déli szélesség 72,9 fok és keleti hosszúság 43,2 fok. A kráter átmérője 97 km, mélysége mintegy 3,4 km. Érdekessége, hogy a 24 km átmérőjű Boguslawsky D szatellita (mellék) kráter a nagy kráter belsejében van és belülről érintkezik annak peremével.
Egyébként ez a holdkráter Palm (vagy Palon) Henrich Ludwig von Boguslawski (1789-1851) (a személynév végén „i” betű van) nevét őrzi, aki csillagász professzor és az akkori breslaui (ma Wroclaw) obszervatórium igazgatója volt.
Egyébként az indiai Chandrayaan-3 holdszonda tervezett leszállóhelye sincs innen messze: a terület a látványos nagy Clavius-krátertől délkeletre és a szintén feltűnő tájékozódási pontnak számító Moretus-krátertől keletre van, egész pontosan a Manzinus – Simpelius – Schomberger – Boguslawsky kráterek által határolt fennsíkon, ami egy viszonylag simább terület.
Amennyiben az orosz Luna-25 és az indiai Chandrayaan-3 sikeresen leszállnak, akkor Oroszország és India lesznek azok az országok, amelyek elsőként érték el a Hold déli poláris vidékét. Sőt, indiai űreszköz először fog leszállni a Holdon, így értelemszerűen a kis holdjáró felszínre juttatása is történelmi siker lesz. A közeljövőben a Hold déli pólusvidéke lesz az elsődleges célterület több űrügynökség számára, elsősorban a holdi vízkészlet felkutatására, illetve állandó holdi bázisok létesítése céljából.
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
- space.com (2023.08.10.)
- space.com (2023.07.17.)
- Aviation Week Network (2023.07.11.)
- Vosztocsníj és Bajkonur helye a térképen (GlobalSecurity.org)
Kapcsolódó internetes oldal:
