• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: december 2004

    Tittel Péter Pál (1784-1831), aki magyar csillagász akart lenni

    Három bukott angyal. Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján. Harmadik részHosszú évek óta foglalkozom régi magyar csillagászaink levelezésének közreadásával. Célom az volt, hogy minél több ismeretlen tényt és adatot hozzak napvilágra, s az eredeti szövegek elérhetôvé tételével minden érdeklôdôt hozzásegítsek a magyar csillagászat történetének alaposabb ismeretéhez. Mostanában vágyni kezdtem arra, hogy egész valójukban, életterüket is újraálmodva feltámasszam ezeket a századokkal elôbb élt embereket, akiknek a keze nyomát és szája leheletét is megôrizte számunkra a papíron megszáradt tinta. bővebben →
    Kategória: 18-19. sz. csillagászata |

    Hogyan állapították meg a görög olimpiák időpontját?

    A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja a periodikusan ismétlődő jelenségeket időben előre és vissza is számolni. Ilyen vonatkozásban tud a matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan feladat tisztázásakor, amikor a leírások említenek égi látványosságot is. bővebben →
    Kategória: Naptártörténet és kronológia |

    Nagy Károly csillagászata

    Nagy Károly élete és koraA 19. század egyik legnagyobb magyar csillagásza és ismeretterjesztője, a Magyar Tudós Társaság és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja bicskei birtokán fogadja közeli barátját, az osztrák hatóságok elől menekülő költőt, a romantika legnagyobb hazai képviselőjét. A birtokon épített világszínvonalú csillagvizsgáló épülete előtt felállított árbocon sokakat az amerikai zászlóra emlékeztető, de saját fantáziája alapján készített csillagos lobogót fúj a délutáni szél. Vörösmarty Mihály a megszálló osztrák hatóságok elől menekül, s ezeket írja Nagy Károly Emlékkönyvébe (1849): Sötét eszmék borítják eszemet Szívemben istenkáromlás lakik Kívánságom: vesszen ki a világ S e földi nép a legvégső fokig bővebben →
    Kategória: 18-19. sz. csillagászata |

    Gellért püspök csillagászata

    Egy bencés szerzetes 1010 körül Pulába, Isztriára menekül az itáliai belviszályok elől. Valamikor 1015 körül jeruzsálemi zarándoklatra szánja el magát, de István király Magyarországon marasztalja. Nyolc év királyi szolgálat után Gerardo - Gellért - bakonyi remeteségbe vonul, ahonnan 1030-ban tér vissza. Ekkor alapítja meg Szent István a marosi egyházmegyét, ennek feje haláláig Gellért lesz. István halála után nyíltan szembefordul a velencei viszályokból már ismerős Orseolo Péter, majd különösen Aba Sámuel országlásával, akinek szokásos húsvéti újrakoronázását 1042-ben a szószékről látványosan megtagadja. A király nem mer Gellértre kezet emelni. Később Gellért a Vazul-fiak uralkodását támogató felkelést szervez - a seregből induló pogánylázadás viszont az egyház ellen fordítja Vata embereit, akik a püspöki kart egyetlen napon, 1046 augusztus 29-én lemészárolják. bővebben →
    Kategória: A középkor csillagászata |

    Róka Gedeon, az amatőrmozgalom “szürke eminenciása”

    Arról, hogy miért született meg ez a cikkRóka Gedeon nevével először valamelyik régi Csillagászati évkönyvben találkoztam pár évvel ezelőtt. Írása az akkori pártállami rendszer hivatalos világnézeti-ideológiai frázisaitól "pufogott", azonban csillagászati értelemben igencsak érdekes volt. A későbbiek során már tudatosan kerestem műveit és a fellelhető életrajzi adatokat - érdekelni kezdett az ember, aki az írások mögött rejtőzik. Ez az érdeklődés most a kedves olvasó szeme láttára ölt testet ezen cikk keretében. Abban, hogy mindez szakszerűbben és tartalmasabban fogalmazódjon meg, nagy szerepe volt Bartha Lajosnak, akinek ezúton is köszönöm a tőle megszokott segítőkészséget. bővebben →
    Kategória: Amatőrök, ismeretterjesztés |

    Archeoasztronómia

    Párhuzamos kősorok   A franciaországi Bretagne-félsziget megalitikus kőemlékeiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírűek. Ezek a dolmenek, menhirek, halomsírok közel 3000 éven át szolgálták és jelképezték a legelső földművelők vallásos hitét. És máig is élőbizonyítékai csillagászati ismereteinknek. A legkorábbi lelet egy halommal borított kamrasír, Kercado mellett található és az i. e. 5. évezredre datálható, ha hihetünk a C14-es módszernek. Bejárata szinte pontosan a téli napforduló napfelkeltéjének irányába mutat. bővebben →
    Kategória: Ókor csillagászata |

    A Mars változó arculata

    A csillagászat történetében nem is egy példa van arra, hogy egyik-másik égitest többször is előbbre vivője ösztönzője lehet a tudomány haladásának. Ezek közé tartozik a Mars bolygó is, amely egy-egy sajátsága vitákra, számításokra, megfigyelésre késztette a csillagászokat. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    A Quaoar „hője”

    A távoli Kuiper-övben található Quaoar kisbolygó szokatlanul "magas" hőmérsékletének okait kutatták amerikai csillagászok. bővebben →
    Kategória: Kuiper-objektumok |