• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Göncölszekér – Forgatószekér?







    Kulin a sámán-értesülést Toroczkai Wigand Ede munkájából veszi (A csillagos ég a magyar mondavilágban, Néprajzi Értesítő XV, 1914 – új kiadása Öreg csillagok címen nem egészen szöveghű). Wigand viszont szó szerint idézi Lugossyt; holott minden más esetben saját anyaggal támasztja alá az általa mondottakat. Ilyet itt nem közöl (nyilván nem is találkozott a sámángöncöl elképzelésével), csak Lugossy szavait idézi: "Mítoszunk megteremti a Gönczöl nevű emberét, ki egy későbbi kijövetelkor jött Scythiából, és csallóköziek szerint a Gönczöl híres táltos, ki rejtett dolgokat ismer."

    És mi újság Lugossyval? Bizony-bizony, ő szerényen bevallja, hogy az egész sámán-mítoszt egyetlen egyszer, egy csallóközi parasztasszonytól hallotta, 1839-ben (Lugossy: Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.). Azóta soha többé népi gyűjtés független módon ezt nem erősítette meg…

    Mit tud tehát a nép? Az összkép elég unalmas. A gyűjtött anyagokban 70%-ában a Göncölszekér az eget forgatja; a maradék a Szalmásszekér ismert legendája. Kálmány Lajos szegedi gyűjtésében öt alkalommal olvashatjuk, hogy a „Göncöl szekerek" az eget forgatják; megemlékezik erről a már idézett Lugossy és Wigand is, saját anyaggal igazolva. Hogy manapság ezt kevesen tudják, annak valószínű oka, hogy A távcső világa nem ismerteti ezt a változatot.

    És írott forrásaink? Itt száz százalékban az eget forgatja a göncölszekér! A Vizsolyi Bibliában: „Elo hozhatodé az Eegen való tizen két iegyeket az o ideie korán? auagy az gonezol szekeret az o fiaiual forgathatodé?" – bizony itt mind az arám, mind a héber, mind a görög (septaquint) szöveg az Aldebarant említi a Göncöl helyetti Károli Gáspár még a Bibliát is átírta, hogy az eget forgató erőben ne a népi vallásosság keresztyénséggel nehezen összebékíthető mondáját, hanem Isten erejét lássa! Ím, a népi gyűjtéstől független, 400 éves bizonyíték a Göncölszekér igazi mondájára!

    További forrásokban is a göncöl az eget forgatja. „Az Gönczös-szekere viszi sok fegyverét" Zrínyi Szigeti veszedelmében. „Azt hiszi, ő forgatja a Gönczöl szekeret" Dugonicsnál a beképzelt emberre.

    A göncöl szó bizonyára az ún. „göngyöl-családba" tartozik. Rokona tehát a göngyöl, göndör, gömb, gomb, gümő, gyöngy, gönc szónak, de talán még az erza-mordvin keñze (köröm) szónak is. Wigand is így látja, egészen pontosan: „A Gönczöl név égi eredetre szorítkozik, rokon gyökök vele a gön, göm, melyek értelmét magába zárja, mert tengelye körül forog. Ha volnának a középkorinál régibb írott feljegyzéseink valószínű hogy a szekér szó nélkül, egyszerűen gönczöl-nek neveznék e csillagzatot."

    Nézzük, hátha a göncöl szó önmagában is jelent valamit! Bizony jelent, igei és melléknévi értelemben (forog ill. forgó), bármilyen meglepő, a reformkorig használatos volt! „Gönczölfény: hegycsúcsok, fák, egyéb tárgyak körül kialakuló elektromos fénylés, Szent Belmót tüze." (Tarczi: Népszerű Természettan, 1843). T.L. a szót nyilvánvalóan téves és erőltetett módon magyarázza. (Nem mindig északra látszik ez a fény, délről nem mindig délre, nincs „Déli Gönczöl"). A gönczöl szó a fénylés alakjára vonatkozik. „A gyomor és az agy eltérő gönczölössége"… mérgezéskor áll be, „a gyomor fölgönczölődik", azaz felkavarodik. (Warga János: Neveléstan, 1845). Igei alakban körmozgást jelent, amint ez kiderül nagyszüleim latin szótárából.

    Véleményem szerint az eddig elmondottak egyértelműen alátámasztják, hogy a Göncöl név forgatót jelent. Neve onnan ered, hogy cirkumpoláris volta miatt láthatóan körbeforogja a Sarkcsillagot, közben húzza magával az eget. Túlvilági szekér, mert fordítva halad (az ősi magyar hitvilágban a túlvilágon minden fordítva történik). Ez lehet nevének és mondájának igazi magyarázata.

    A Meteor 2001/10. számában megjelent cikk internetes változata

    Ez a bejegyzés Népi csillagnevek kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul