Az újonnan keletkezett csillagok fényképezése nehéz feladat.
Általában abban a ködös csillagbölcsőben rejtőznek, amelyben
keletkeztek, vastag porrétegekkel körülvéve. T.K. Sridharan (Harvard-Smithsonian Center for
Astrophysics) és kollégái a poron áthatoló infravörös hullámhosszon
örökítették meg csillagikreket.
Sridharan és kollégái az IRAS
20126+4104 néven ismert, több mint 5000 fényévnyire a Cygnus csillagképben levő objektumot tanulmányozták. Az itt megfigyelt
anyagkiáramlási régió búgócsigához hasonlatos ingázása miatt
feltételezték, hogy az IRAS 20126+4104 egy kettőscsillagnak ad otthont,
mivel az ilyesfajta imbolygás egy láthatatlan kísérő gravitációs
vonzására utal.
Számos kivételesen tiszta és nyugodt éjszakán a
kutatóknak sikerült részletes infravörös képeket készíteniük az
objektumról a hawaii-szigeteki Mauna Kea-n levő UKIRT távcsővel. A
képek nem csak egy, hanem két csillagot mutattak egy sötét porsávval,
ahol a rádiócsillagászati megfigyelésekből már ismert anyagkorong belső
részei szinte élükről látszanak. Az ikrek hatalmasak, tömegük a Nap
tömegének többszöröse.
A
hamisszínes képen a hosszabb hullámhosszú infravörös fényt vörös,
a rövidebb hullámhosszút kék szín jelzi. A rózsaszín folt a kép közepén
a nagyobb tömegű főcsillag, ettől jobbra lefelé a zöld folt a
kisebb tömegű társ, amelyet ezen a képen pillantottak meg először. A
fényes kék-fehér foltok a képen balra és a jobb felső sarokban a fiatal
csillagrendszerből kiáramló anyag által kialakított lyukak a
csillagokat körülvevő anyagkorongban. (T.K. Sridharan (CfA), S.J. Williams és G.A. Fuller (UMIST) nyomán)
Ezen
felül Sridharan felvételei egy, a nagyobb csillagot körülölelő
anyagkorongot is mutatnak. Az anyagkorong léte jelzi, hogy a
többszörös, nagy tömegű csillagrendszerek ugyanolyan módon keletkeznek,
mint a Nap, vagyis a gázkorongból történő fokozatos anyagbefogással.
Sridharan véleménye szerint ez a mindössze 100 ezer éves rendszer a
legfiatalabb nagy tömegű kettős, amelyet valaha is lefényképeztek. A
Hubble Űrvtávcső által kis tömegű csillagok körüli anyagkorongokról
készített képek számos ember számára ismertek; ezek az új felvételek
hasonló, de nagy tömegű kettős rendszert mutatnak.
A két csillag
tömege több mint tízszerese a Napénak. Sridharan számításai szerint a
körülölelő anyagkorong legalább egy tized naptömeget képvisel, ami
elegendő lenne száz Jupiter méretű bolygóhoz, de a korong akár még
ennél nagyobb tömegű is lehet. Kiterjedése legalább 850 csillagászati
egység, vagyis 128 milliárd kilométer (több mint hússzorosa a Plútó
naptávolságának). Érdekes módon a kisebb csillag ugyanilyen távolságban
van a főcsillagtól, arra utalva, hogy a társ gravitációs ereje esetleg
kulcsszerepet játszik a korong külső széleinek lehatárolásában.
Sridharan
szerint a következő lépés az érdekes kettős rendszer tanulmányozásában
jobb felbontású észlelések végzése adaptív optikákkal és
interferometriás módszerrel. Az így kapott adatok a kísérő tömegének
pontosabb becslését és az anyagkorong részletesebb megértését teszik
lehetővé.
Forrás: CfA PR 05-30
