Charles Beichman (CALTECH) és kollégái 85, a Napunkhoz hasonló
csillagot tanulmányoztak a Spitzer űrteleszkóppal. A HD 69830 a
Napunknál kicsit halványabb és fiatalabb, közel 2-4 milliárd éves
fősorozati égitest, 41 fényév távolságban, a Puppis csillagképben. Az
infravörös felvételek szerint a körülötte lévő poranyag tömege közel
25-ször nagyobb, mint amit a Naprendszerben ma megfigyelhetünk. Az
anyag a központi égitesttől 0,5 és 1 Cs.E.-re, azaz a Merkúr és a
Vénusz pályája közötti távolságban húzódik. A csillaghoz közel néhány
száz fokos, míg távol szobahőmérsékletű.
Az égitest zónában
lévő sok objektum miatt több nagy becsapódás várható, mint a Föld
esetében tapasztaltuk. A Naprendszerben a 65 millió évvel ezelőttihez
hasonló, globális kihalást okozó becsapódások közel 100 millió évenként
történhetnek. A becslések alapján hasonló a HD 69830 körüli lakhatósági
zónában, a csillagtól 0.8-0.9 Cs.E.-re, nagyságrendileg millió évente
várható.
Fantáziarajz
az állatövi fényről a HD 69830 körül (jobb), amely kb. ezerszer
fényesebb, mint a Naprendszerben (bal), és ezért a Tejutat is messze
túlragyogja
NASA nyomán
A Naprendszerben a Jupiter
miatt viszonylag ritka a kisbolygóöv: perturbációival az eredeti tömeg
legalább felét kiszórta a térségből. A fenti az első, a Naprendszeren
kívül megfigyelt kisbolygóöv, amely a Naphoz hasonló csillagot övez,
egyben sokkal nagyobb is a tömege a mienkénél. Korábban két, a
Napunknál lényegesen nagyobb csillag körül mutatkozott hasonló.
A
rendszer egyedülálló olyan szempontból, hogy 2-4 milliárd évvel
keletkezése után a Naprendszerben sokkal kevesebb törmelék volt a belső
bolygók térségében. Lehetséges, hogy a HD 69830 rendszerében nincs a
Jupiterhez hasonló égitest, amely perturbációival kitisztította volna a
zónát. A radiális sebesség mérések eddig nem is találtak Jupiter
kategóriájú exobolygót. A megfigyelt poranyag spetkruma a Hale-Bopp
üstökösnél rögzítetthez hasonlított, ezért elképzelhető, hogy jeges
üstökösmagok porladása is közreműködik a képződmény kialakításában.
Forrás: Spitzer PR 2005/10
