A Hubble Űrteleszkóp képén látható objektumokat becsült távolságuk szerint három csoportba sorolhatjuk. Közülük a legközelebbiek a Tejútrendszerünkhöz tartozó csillagok. Ezek azon vöröses árnyalatú fénypontok, amelyekből a teleszkóp leképezésekor létrejött diffrakciós keresztek kiindulnak. A legfényesebb, enyhén vöröses színű képviselőjük a kép közepén látható. Növekvő távolság szerint a következő csoportot a néhányszor tíz-, illetve százmillió, esetleg egy-két milliárd fényévre lévő galaxisok képviselik. Ezek tehát a Világegyetem utóbbi néhány milliárd évében létezett állapotukat mutatják, amikor a csillagvárosok nagyobb része már elérte nyugodt, konszolidált kinézetét. Érdemes megfigyelni az előbb említett középső csillagtól balra lévő két nagyobb spirális galaxist, közülük is a csillaghoz közelebbi zöldes csillagvárost és a belőle meglepően hosszan felfelé kinyúló, majdnem egyenes spirálkart.
A galaktikus „állatkert” képe. A képet a HST ACS kamerájával 2003 szeptemberében a Fornax csillagkép irányában, együttesen mintegy 40 órányi expozíciós idővel készített felvételekből állítottak össze. A megörökített égterület 3,5×3,5 ívperc méretű, észak lefelé, kelet balra van rajta (NASA, ESA and The Hubble Heritage Team (STScI/AURA))
A fényes középső csillag és a kép bal pereme között félúton az előzőknél kisebb, sárgás galaxis látható. Ez is a távolság szerinti második csoportba tartozik, de gravitációs lencsehatás révén egy még távolabbi és fiatalabb csillagváros fényét fókuszálja felénk. Így keletkezett a közvetlen mellette balra megfigyelhető kékes ív. Ez az eltorzított ív a felvételen látható galaxisok harmadik és legtávolabbi „szintjét” képviseli. Utóbbiakhoz a kisebb csillagvárosok többsége tartozik, amelyek sok milliárd fényévre vannak tőlünk, és a Világegyetem korai állapotát képviselik.
Forrás: STScI PR 2005-20
