csillagaszat.hu
csillagászat.hu
Csillagászati hírportál

Húsz éve kering a Hubble-űrtávcső







Talán meglepő, de igaz:
a Hubble-űrtávcső már 20 éve kering a Föld körül -
pontosan két évtizede, 1990. április 24-én helyezték Föld
körüli pályára a Discovery űrrepülőgép asztronautái. Attól
kezdve szinte minden hónapban fontos csillagászati felfedezések
születtek a Hubble-űrtávcső mérései alapján, illetve az általa
készített felvételek elemzéséből.

Az űrből végzett
csillagászati kutatások kapcsán legtöbben rögtön a
Hubble-űrtávcsőre gondolnak. Ez az űrobszervatórium azonban csak
egy a csillagászok rendelkezésére álló űreszközök közül. Az
űrcsillagászatnak ráadásul legalább fél évszázados a
története, azaz nem is a Hubble-űrtávcsővel kezdődött. Már az
1960-as években is bocsátottak fel űrszondákat kifejezetten
csillagászati kutatások céljából. Napjainkban pedig legalább
tucatnyi űrtávcső végez csillagászati megfigyeléseket az
elektromágneses színkép különféle hullámhossztartományaiban.
Némelyikük nem is a Föld körül kering, mesterséges holdként,
hanem a Nap körül, csillagunk mesterséges bolygójaként. Néhányat
kiemelve a jelenleg is „szolgálatban lévő” Földön kívüli
csillagvizsgálókból megemlítjük a működésének második
évtizedébe lépett Chandra és XMM-Newton röntgenszondákat, a
kozmikus gammaforrásokat észlelő Integral, Swift és Fermi
szondákat, a kozmoszból érkező infravörös sugárzást észlelő
Spitzer és Herschel űrobszervatóriumokat, a kozmikus mikrohullámú
háttérsugárzást vizsgáló Planck-szondát, valamint az
ibolyántúli színképtartományban érzékeny GALEX űrszondát.

A Hubble-űrtávcső felé
talán azért fordul az átlagosnál nagyobb figyelem, mert ez a
távcső a fókuszában elhelyezett detektorokkal ugyanazokat az
égitesteket vizsgálja, mint a földfelszíni távcsövek, csak
sokkal élesebb képeket ad, mint a földi optikai távcsövek.
Valójában azonban ennél sokkal többet „tud”, mert a földi
légkör fölé emelt műszer nemcsak a kiváló szögfelbontásával
tűnik ki, hanem azzal is, hogy a látható fénynél kissé rövidebb
hullámhosszú ibolyántúli, illetve az optikainál kicsit hosszabb
hullámhosszú közeli-infravörös sugárzás detektálásra is
alkalmas. Így aztán nem számít, hogy mérete nem vetélkedik a
8-10 m tükörátmérőjű földi óriástávcsövekével, a 2,4 m
tükörátmérőjű Hubble-űrtávcső teljesítménye mégis
azokéval összemérhető.

A „Hubble”
népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a távcső készítése
során hibás alakúra csiszolt főtükör miatt az észlelések
kezdetekor látszólag kudarcot vallott misszió a szakemberek
ötletességének köszönhetően sikeresre fordult, és már az első
néhány év után jócskán túlteljesítette az előzetes
várakozásokat.

A NASA által
végrehajtott időnkénti szervizküldetések alkalmával az amerikai
űrhajósok mindig a legkorszerűbb eszközökre cserélték az
elromlott vagy addig működő, de egyszerűen csak kevésbé
érzékeny detektorokat. Így sikerült képet alkotni olyan távoli
tájakról is, ahonnan a fénysugár több mint tízmilliárd évig
utazott, mielőtt az űrtávcső kamerájába jutott, de a közelebbi
égitestekről is páratlan részletességű felvételek születtek.

A Hubble-űrtávcső
eddigi legfontosabb eredményei közé tartozik a protoplanetáris
korongok felfedezése kialakulóban levő csillagok körül,
szupernagy tömegű fekete lyukak kimutatása extragalaxisok
középpontjában, a kvazárok természetének megfejtése (ti. aktív
galaxismagok az Univerzum fiatal állapotában), a Világegyetem
távolságskálájának pontosítása, a sötét energia létének
kimutatása, … és még hosszasan lehetne sorolni. Reményeink
szerint a lista a jövőbeni eredményekkel is bővíthető lesz.

A hirek.csillagaszat.hu
készítői és olvasóközönsége ezúton köszönti születésnapján
a Hubble-űrtávcsövet, és köszöni, hogy mindig bőséges
témaválasztékkal szolgált a csillagászati hírportál számára. A
Hubble-űrtávcsővel készített és itt bemutatott néhány
felvétel mellett az elmúlt 20 év legszebb képei közül a
http://hubblesite.org
weblapra kattintva lehet válogatni.

Ez a bejegyzés Űrteleszkópok kategóriában van. Link könyvjelzője.
  • Magyarország megújul