• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    07 – A naptárakról







    A naptárkészítés alapproblémája, hogy a csillagászati vonatkozású időegységek (nap, hónap, év) nem összemérhetőek. A tropikus év pl. közelítőleg 365,2422 napból áll. Miután egész számú napokban és hónapokban szeretnénk megadni az év hosszát, két lehetőségünk marad: vagy olyan naptárat készítünk, amelyben az év adott hosszúságú, de az évkezdet vándorol az évszakok közt; vagy olyat, amelyben az egymás utáni évek változó számú napból állnak, de az évkezdet mindig azonos csillagászati konfigurációnál következik be (pl. a mi naptárunkban 10 nappal a téli napforduló után). Az elsőre példa pl. a kínaiak első naptára, amely kezdetben tiszta holdnaptár volt, vagy példa a moszlim naptár, amely napjainkban is tiszta holdhónapokkal számol.

    E naptáraknak hátránya, hogy az évszakhoz kötött jelenségek (pl. az aratás) hónapja folyamatosan változik. Másrészt a naptárhoz kötött ünnepek (pl. Ramadán) hol télen, hol nyáron következnek be. Mivel a Korán a nappal teljes hosszára böjtöt rendel, a nyári Ramadán sokkal megterhelőbb, mint amikor téli hónapra esik.

    A változó számú napból álló év előnye, hogy ezek az elcsúszások a naptár készítésekor korrigálhatóak (ha holdhónapokból és a Nap keringéséhez kötött évekből áll, luniszoláris naptárról beszélünk). Ezért az emberiség legtöbb nagy kultúrája (a Kr.e. I. századtól kezdve a kínaiak is) ezt a második megoldást választották.    

    A kínaiak kezdetben tiszta holdnaptárt használtak, az év 366 napból állt. A Kr.e. I. századtól luniszoláris naptáruk volt, 19 éves ciklusban ismétlődő 12 és 13 hónapos évekkel: minden 19 éves ciklus 3., 6., 9., 11., 17. és 19. éve 13 hónapból állt, a többi 12 hónapos volt. (A 19 éves ciklus magyarázata az, hogy a nyári napforduló 19 évenként esik újhold idejére). Számon tartották a Yuan-ciklust, amely 4617 évből áll: a Yuan-ciklus kezdetekor a téli napforduló idején a (kínaiak által ismert) bolygók mind az északi éggömbön láthatók és a Hold épp áthalad az ekliptikán. A Yüan-ciklus 31×4617 évből áll, ekkor az azonos napok azonos dátumra esnek. Ez az egyik leghosszabb csillagászati kronológia-periódus.

    Az indiaiak a Védák idején (Kr.e. II. évezred) 12 darab 30 napos hónapból rakták ki az évet. Később bevezették a Zuga-ciklust, ami 67 sziderikus holdhónapból (=62 szinodikus holdhónap) állt. Ekkor különféle éveket használtak, a hold keringése alapján számított, 12 sziderikus holdhónapból álló évet, a 12 szinodikus hónapból álló évet, és 360 és 366 napból álló napéveket. A bolygók együttállásai alapján ebből tették össze a nagykorszakokat, a vaskorszakot (360 000 év), az érckorszakot (720 000 év), az ezüstkorszakot (1 080 000 év; ilyen periódusokban az összes bolygó a Halak csillagképben látszik, mint legutóbb Kr.e. 3012-ben) és az aranykorszakot (1 400 000 év). Ez összesen 4 320 000 év, a világnap (kalpa) egyezred része.

    A zsidó naptár vallási, számmisztikai (kabbala) okok miatt Kr.e. 3761-től számítja a naptárat, ami a második egyiptomi dinasztia idejére esik. A laikusok számára azt az egyszerű magyarázatot adják, hogy "ez a világ teremtésének időpontja". Az időpont megjegyzésének egyszerű módszere, ha tudjuk, hogy a magyarországi tatárjárás a 4998. zsidó évben, két évvel 5000. előtt történt.

    Az időszámítás alapja a 600 éves ciklus, ami 219 146 napból és 7421 Hold-ciklusból áll. Ezért az év 365,24333 napos. Naptári évük azonban 354 napból áll, és 19 éves ciklusonként 7 szökőévet vezettek be (+30 napos hónapot tartalmaz a 3., 6., 11., 14., 17., 19. év; v. ö. a kínai naptárral). Ezen kívül a vasárnapra, péntekre és szombatra kezdődő évekhez is hozzátoldottak egy napot. Azonban ez a korrekció már sok volt, és időnként vissza kellett mozgatni az évkezdetet.

    A zsidó naptár jelenlegi alakját 344-ben vezették be. Ebben a 354 napos szabályos szévet 353 napra rövidítik vagy 355 napra bővítik, a 384 napos szabályos szökőévet 383 és 385 napos évekre rövidítik és bővítik.

    A maják által számított év 365,2420 napból állt, ez az ismeret az év valódi hosszát 0,0002 nap, azaz 17 másodperc (!) pontossággal megközelíti. Két naptáruk volt, egy vallási 360 napos évvel, és egy polgári 365 napos évvel. Egy év 18 db 20 napos hónapból állt a mezőgazdasági munkákhoz igazodva. A maják hete 13 napból állott. Az időszámításuk kezdőpontja Kr.e. 3114. augusztus 14.

    A csillagászatban használt Julián-dátumhoz hasonló abszolút naptárat is használtak, Kr.e. 3114-től egyesével számolták a napokat.

    Az első római naptár a hagyomány szerint Romulustól származik, 10 darab 29 és 30 napos hónapból (Martius, Aprilis, Maius, Iunius, Quintilis, Sextilis, September, October, November, December) áll, az év 304 napos. Numa Pompilius király ezt 355 naposra korrigálta, 51 nap (Iannuarius, Februarius) bevezetésével. Minden második évbe 22 ill. 23 napos szökőhónapot iktatott (Mercedonis), mégpedig – vallási okok miatt – Februarius utolsó előtti és utolsó hete közé. Ez a hagyomány él tovább a mi naptárunkban, amikor a szökőnap február 24-e, ekkor nincs névnap sem, az utána következők pedig egy napot előre csúsznak.

    Az iszlám naptár kizárólag a holdfázisok változásaira épül. Kezdete 622, Mohamed futásának időpontja. A hónapok fölváltva 29 és 30 naposak, és szükség van szökőnapokra is – ebben eltér az iszlám világ időszámítása. A török naptárban minden 8. év szökőév, az utolsó 29 napos hónaphoz +1 napot toldanak. Így egy év 354 vagy 355 napos. Az arab változatban egy 30 éves perióduson belül a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26., 29. év szökőév. 

    A Julián-dátum különleges, csillagászati célú időszámítás, és nem tévesztendő össze a Julius Caesar naptárreformja alapján szerkesztett naptárral. Ezt a naptárat azért vezették be, hogy két esemény között eltelt idő egyszerűen megkapható legyen a dátumok kivonásával. A Julián-dátumban nincsenek sem évek, sem hónapok, hanem egyszerűen a Kr.e. 4713. év első napjának greenwichi delétől eltelt napokat számoljuk. Így 2000. január 1., 12:00 világidő megfelel JD 2 451 545 Julián-dátumnak, egy Julián évszázad pedig 36 252 napból áll. A napnál rövidebb időegységek megadása tizednapokkal történik, éjfél (0:00 UT) idején például a JD törtrésze pontosan 0,5. Ez azért jó, mert a csillagászoknak éjszakai megfigyelés közben Európában nem kell dátumot váltaniuk. Ha szükséges, a csillagászok tájékoztatásként a polgári dátumot is megadják a Julián-dátum mellett.

    Ez a bejegyzés Szférikus csillagászat - csillagképek kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul