Csillagváros, csillagország

821

A népszerű Nagy Göncöl csillagkép különös titkokat rejt: kölcsönható csillagvárosokat és saját Tejútrendszerünk nemrégiben felfedezett fluxusködeit. 

Éder Iván, Ágasvár

Az Ursa Maior galaxiscsoport legfényesebb tagjait különös pillanatban érjük tetten. Igen közel vannak egymáshoz, gravitációs terük már kölcsönhatásba lépett egymással, amely mindkét csillagvárosban erős árapály erőket kelt. A csillagvárosok közelmúltban (néhány 10 millió évvel ezelőtt) bekövetkezett közelítése már a bal oldali M81-ben heves csillagkeletkezéseket váltott ki, míg a jobb oldali M82 számú galaxisban hihetetlen dolgok történnek. Az eredetileg spirális szerkezetű galaxis eltorzult, központja pedig rendkívül aktívvá vált. A szuper nagy tömegű (szupermasszív) fekete lyuk jelenléte nem meglepő, azonban további, még kialakulási stádiumban levő fekete lyukakat is azonosítottak a csillagászok. Rengeteg a szupernóva-robbanás és rendkívül erős sugárzást mérnek a rádió és röntgen tartományban is. Ezek következménye a galaxis fősíkjából történő bipoláris anyagkidobódás is, mely pirosas szálakként ezen a képen is kiválóan azonosítható a galaxis jobb és bal oldalán. A két galaxis találkozása tehát elkezdődött, s néhány százmillió év leforgása alatt be is kebelezik egymást, végleg összeolvadnak.

2013w39-nagy

A két fényes galaxison kívül a képen érdekes ködfátyol is megfigyelhető. Ez nem “filmhiba”, hanem saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer magasabb galaktikus szélességein megfigyelhető por, vagy fluxusköd, mely ez idáig kevéssé tanulmányozott képződmény. Fontos részét képezi az intersztelláris anyagnak, összetételére főleg a porszemcsék, a hidrogén és a szén-monoxid a jellemző. Míg a képen látható galaxisok körülbelül 12 millió fényév távolságban vannak, a fluxusköd ennél jóval közelebb, tőlünk valószínűleg néhány ezer fényévre helyezkedik el. Ezeket a ködöket nem egyetlen csillag, hanem maga a Tejútrendszer csillagainak összeolvadó, halványan derengő fénye világítja meg, melynek köszönhetően igen halvány és nehezen megfigyelhető objektumról van szó.

A több mint 25 órás expozíciójú felvételen további érdekességek is megfigyelhetőek. Az M81 spirálgalaxis felett látható halvány Holmberg IX (UGC 5336) galaxis ezen a felvételen csillagaira bomlik, és csillagkeletkezési területek is látszanak benne (2 db rózsaszín folt). Az M81-től balra kékes színű ívdarabok figyelhetőek meg, mely valószínűsíthetően egy külső, halvány spirálkar kék óriáscsillagainak összeolvadó fénye, mely egészen a Holmberg IX-ig követhető. Kék óriáscsillagok és azok kicsiny csoportjai látszanak az M81 körül több irányban is, pl alatta és attól jobbra is.
A kép hátterében a fluxus-ködön kívül rengeteg apró sárgás pötty is látható, melyek igen távoli, néhány milliárd fényévre levő, kb. 21-24 magnitúdós csillagvárosok.

Ez a kép a rangos Angol Királyi Obszervatórium Év Asztrofotósa 2013 versenyen harmadik helyezést ért el a “mélyűr” kategóriában. A német Interstellarum – ASA “Év Asztrofotója 2013” versenyen harmadik helyezés az “expert” kategóriában. NASA Astronomy Picture of the Day (NASA Nap Csillagászati Felvétele) – 2013.09.25-én

A kép házi készítésű 300/1130-as Newton-asztográffal, átalakított EOS 5DmkII fényképezőgéppel, Fornax 51-es mechanikán három éven keresztül, mintegy 24 óra 45 percnyi expozícióval készült Ágasvárról, a Mátrából.

Hozzászólás

hozzászólás