Késő este már látható a Naprendszer legszebb bolygója, a gyűrűs Szaturnusz.
Polgár Tibor, Dunaharaszti
A Naprendszer második legnagyobb bolygója, a Naptól mért távolság sorrendjében pedig a hatodik. Közepes naptávolsága 1427 millió km. Légköre főleg metánból áll, hőmérséklete megközelitőleg -150 Celsius fok. A bolygó egyenlítői sugara 60300 km, keringési ideje 29,5 év. Az első ürszonda a Pioneer 11 volt, amely 1979-ben megközelítette, azóta több űrmisszió is indult a gyűrűs bolygóhoz. A Cassini-szonda jelenleg is a Szaturnusz körül kering, és szebbnél szebb képeket készít. Összesen 61 holdját ismerjük, közülük a legnagyobb a Titan, melynek átmérője 5150 km.
A bolygó vitathatatlanul legnagyobb látványossága a gyűrűrendszere, amely már kis távcsövekkel is megfigyelhető. A gyűrű szerkezete nem egységes, több apró gyűrűből áll. A leghíresebb „rés” a Cassini nevét viselő sötét sáv, mely a gyűrűt szinte kettéosztja.
A Szaturnusz légköre a Jupiteréhez hasonló sávos-zónás szerkezetet mutat. A légkörben időnként hosszabb-rövidebb ideig tartó viharokat észlelhetünk, egy ilyen vihar látható a felvételen is. A képen a Dione nevű hold is felfedezhető a bolygó közelében.
A felvétel CCD-kamerával és egy 30 cm-es Newton-távcsővel készült, 3x-os fókusznyújtással. Lényege, hogy egy videót rögzítünk, jelen esetben 15 kép/s sebességgel, és ezt az anyagot egy megfelelő számítógépes szoftverrel kiátlagolva lényegesen jobb eredményt és felbontást érhetünk el, mint az egyedi felvételeken. Ezzel a módszerrel a földi légkör turbulenciáinak hatása részben kiszűrhető. Természetesen minél nyugodtabb és rezzenésmentesebb a légkör, annál részletesebb felvétel készíthető a bolygókról. Ez azonban a Kárpát-medencében rendkívül ritka. A felvétel egy rendkívül nyugodt levegőjű éjszakán készült, 2011. február 27-én hajnalban Dunaharasztiból, az Antares csillagdából.
- Kérjük, támogassa tagdíjával és az SZJA 1%-ával Hírportálunk fenntartóját, a Magyar Csillagászati Egyesületet!
