A téli ég leglátványosabb csillagképe az Orion, mely telis-tele van távcsöves látnivalókkal. Ezek egyike a híres Lófej-köd.
Berkó Ernő, Ludányhalászi
Hogy a látványos mélyég-objektum miért kapta a Lófej-köd elnevezést, talán nem is szükséges megmagyarázni, elegendő egy pillantás a hét csillagászati képére. A Lófej-ködöt, hivatalos elnevezéssel B 33-at 1899-ben fedezték fel fotografikus úton. Barnard híres sötétköd-katalógusában a 33-as sorszámot kapta, innen származik a B 33 elnevezés. A sötét porködöt a háttérben látható IC 434 „előtt” látjuk, ez a világító gázköd teszi számunkra láthatóvá (és ilyen látványossá) a Lófej-ködöt.
Megfigyelése vizuálisan nem egyszerű, nagyon sötét, vidéki ég és legalább 15-20 cm-es távcső szükséges ahhoz, hogy vizuálisan észrevegyük. Természetesen jó szolgálatot tesz egy alkalmas mélyég-szűrő is. Fotografikusan – akárcsak Barnard idejében – jóval könnyebb detektálni, különösen a mai digitális világban.
A hét csillagászati képét Berkó Ernő készítette 2008. január 28-án, 100/600-as apo refraktorral, Canon EOS 350D fényképezőgéppel, ISO 1600 érzékenységgel, 12 db 6 perces expozíció felhasználásával. A Lófej-ködtől balra látható fényes csillag a Zéta Orionis, melytől balra fényes, feltűnő ködkomplexumot figyelhetünk meg. Ez az NGC 2024, más néven Láng-köd.
