A csillagfedések egyik érdekes területét jelentik a kisbolygó-okkultációk, vagyis amikor egy kisbolygó a földi észlelő számára elfed egy csillagot. A jelenség időtartama többnyire csupán néhány másodperc, azonban az ilyen típusú észlelések alapján pontosabban megismerhetjük a kisbolygó pályáját, illetve következtetéseket vonhatunk le átmérőjére vonatkozóan.
Tordai Tamás, Budapest
A kisbolygó-okkultációk a csillagászati megfigyelések igen értékes és hasznos részét képezik. Az észlelő próbálja megfigyelni a kisbolygó ismert pályaelemei és a szóba jöhető háttércsillag helyzete alapján előre kiszámolt fedési sáv egy adott pontján bekövetkező lehetséges elhalványodást; ezzel meghatározva a távoli csillag előtt elhaladó, a csillag fényét rövidebb-hosszabb időre eltakaró kisbolygó által okozott jelenség pontos fedési időpontjait. Ebből az elhalványodási-előbukkanási időpontokból és a megfigyelés pontos földrajzi helyzetének adataiból pontosítani lehet az adott kisbolygó pályaelemeit, illetve fizikai paramétereit, úgymint méret és forma. Ha az olvasó belegondol, ez fantasztikus dolog, kis amatőr távcsövekkel végzett megfigyelések idő- és helyadataiból nagyon pontos képet kaphatunk az égitest kontúrjáról, még akkor is, ha a legnagyobb óriástávcsövekkel nézve is csillagszerűnek látjuk!
Hosszú évek után után most CCD-kamerával sikerült a HIP 61099 csillag néhány másodperces elhalványodását megörökíteni. Sajnos nem a legalkalmasabb technikával (gyors videófelvételre alkalmas bolygókamerával), hanem hagyományos és lassú CCD-kamerával történt a megfigyelés, de kihasználva azt, hogy ROI-üzemmódban (azaz kisebb képmérettel) és 4x-es binneléssel (képpixelek összevonásával) jóval hamarabb ki lehet olvasni és letölteni a képet a kameráról, sikerült igazolni az előzetes számítások helyességét, vagyis azt, hogy Budapest XV. kerületéből nézve, 2021. március 19-éről 20-ára virradó éjszaka, 23:28 UT-kor (01:28 KÖZEI), elhaladt a mintegy 70 kilométer átmérőjű (1048) Feodosia kisbolygó a háttércsillag előtt, annak fényét néhány másodpercre elnyomva. A mellékelt végtelenített animáción jól látszik a kép sarkában levő fényes csillag elhalványodása (ekkor a kisbolygó fényét láthatjuk csak). Az animáció sebessége nem tükrözi a jelenség valódi sebességét, mert a képkockák közti holtidő kihagyása miatt is enyhén gyorsított. A használt kamera egy Raspberry Pi4 (1 GB RAM), Raspbian Buster rendszert futtató távoli mikroszámítógépre kötött ATIK ONE 9 CCD kamera volt, a helyi (meleg szobában levő) számítógépen az alkalmazás az INDI kommunikációs protokollt használó Kstars/Ekos volt.
