Mi újság a Nap peremén?

A Nap korongjából és pereméből, protuberanciákkal és aktív zónákkal látunk egy részletet a közeli ultraibolya kalcium K nevű sávjában.

Váradi Nagy Pál, Kolozsvár

A Napot itt a kalcium K keskeny sávjában látjuk, a gamma-görbét nagyjából parabola-formájúra állítva. Így a világos korong besötétedni látszik, viszont pont emiatt kaphat teret a peremvidék, a fotoszféra-kromoszféra kettős pereme nyilvánvalóvá válik, a korongon pedig megmaradnak a részletek, amolyan a kecske is jóllakik, és a formákat tekintve káposzta helyett a karfiol is megmarad. A Napot igényesen fotózni tulajdonképpen aránylag nehéz, a spektrumból pedig egy keskeny sávot kiválasztani egy etalon segítségével, hiába készen veszi az ember, pont olyan, mint behangolni a szintén készen megvett hangszert. Vagy sikerül, és akkor összhangzat, vagy nem és akkor hamis. Itt a térbeli felbontás mellett a spektrumbeli felbontást — a kettős perem és a protuberanciák kiemelését — az segíti, hogy hosszú fókuszú refraktor dolgozik f/11-en (próbáltam f/16-ra blendézve is), és itt már csúszós az út, ha nem figyel az ember, fizikaórán találja magát, és tessék felkötni a felkötni valót. Annyit még, hogy a gyártó által megadott felső korláton használom a szűrőt, emiatt egy külön ERF is van a rendszerben, a biztonság kedvéért. Apropó, biztonság: ha hibázni találnék, egy kisebb villanykörte izzószálának megfelelő napenergiával vagy tűz- vagy maradandó sérülés veszélye forogna fenn. A Nap nem játék.

Hozzászólás

hozzászólás