Napfordulótól napfordulóig

9780

Nyári napforduló, téli napforduló – tanultunk róluk az iskolában. De valóban, hogyan térül-fordul égboltunkon a Nap? Megtudhatjuk, ha egész éven át fényképezzük égi helyzetét.

Bajmóczy György, Bicske

Az égbolt eseményei lassan történnek, a mai rohanó világban kinek van ideje estéről estére, avagy hajnalról hajnalra figyelni, hol nyugszik, hol kel a Nap, hogy pontosan megállapíthassa, mikor történik a legészakibb vagy a legdélibb napkelte/napnyugta? Szerencsére nincs is erre szükség, az emberiség alaposan kitapasztalta a Nap és az égitestek járását az elmúlt évezredek során.

Mégis érdekes látni, egyetlen felvételen pedig még szemléletes is, milyen hihetetlenül szélsőségesen „viselkedik” Napunk az égbolton, milyen széles utat jár be évről évre egünkön, napfordulótól napfordulóig. Ilyen felvételt rögzített kamerával érdemes készíteni, amely az égboltnak pontosan ugyanarra a részére néz, és szigorúan ugyanabban a pillanatban kell exponálni, hogy sikerüljön megörökíteni az Nap éves égi útját. Az én felvételem egy éven át készült egy halszemobjektívvel és  ASI 120 kamerával, 14:00 UT-kor fényképezve. Megfigyelhetjük, hogy hazánkban a Nap télen délnyugaton nyugszik (mint tudjuk, nagyon korán), nyáron pedig északnyugaton (későn). A felvételen a két hosszú csík a Nap égi útját mutatja a nyári napforduló (jobbra, ez a hosszabb ív) és a téli napforduló (balra, a rövidebb ív) napján.

A felvételen azt is jól láthatjuk, hogy a Nap valóban „visszafordul” a két napfordulókor, de honnan a nyolcas alakzat? A jelenség oka Földünk tengelyferdesége (a Nap körül keringve emiatt változik egy év során a Nap magassága egy adott földrajzi helyről nézve), és az, hogy bolygónk nem tökéletes körpályán kering a Nap körül. Ha így lenne, akkor nem nyolcast látnánk, a Nap képei egy függőleges vonalat rajzolnának ki. Azonban Földünk elliptikus pályán kering, ezért a téli félévben gyorsabban, a nyári félévben pedig lassabban halad pályáján. Ennek következtében a Nap delelése hol siet, hol pedig késik az egyenletesen járó órához képest. Ezt a nyolcas alakzatot nevezzük analemmagörbének.

Meglepő, de ilyen, a Nap egész évi útját és az analemmagörbét bemutató fotó csak 1978-79-ben készült először. Dennis di Cicco felvétele annak idején szenzációszámba ment, és ma sem könnyű megismételni, még digitális technikával sem. Hazánkban először Ladányi Tamás készített analemma-felvételt 2009-2010-ben, példáját azóta többen is követték.

 

Hozzászólás

hozzászólás