A Messier 63, vagyis a Napraforgó-galaxis (NGC 5055, UGC 8334) egy SAbc típusú spirális a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben. Távolsága 29 millió fényév, átmérője 98 ezer fényév. Fényessége 9,3 magnitúdó, látszó mérete: 12,6 x 7,2 ívperc.
Sebestyén Attila, Csongrád
Pierre Méchain francia csillagász fedezte fel 1779-ben. A XIX. század közepén Lord Rosse észlelte először a spirális szerkezetet, egyike volt vagy az első azon ködösségeknek, amelyekben azonosítottak ilyen struktúrát. Az M63 az M51 galaxiscsoport egyik tagja. A közeli infravörös tartományban a vizsgálatok alapján egy szimmetrikus, „kétkarú” szerkezet rajzolódik ki. Némi torzulás látható a külső déli régióban, az UGC 8313 kísérőgalaxis irányában. 1971-ben az egyik karban egy 11,8 fényességű szupernóva robbant, az SN 1971I, egy I-es típusú szupernóva.
Az M63 nagyon „hálás” objektum, szép részleteket lehet rögzíteni benne, emellett nagyon jellegzetessé teszi a sötét porsáv a galaxis déli részén. Nem ez lett volna az este fő célpontja, de nem volt igazán megfelelő az égbolt nyugodtsága a halvány üstökösök észlelésére, de végül nem bántam meg, hiszen nagyon szép részleteket sikerült megörökíteni. 2019-ben már egyszer észleltem és fotóztam, akkor CLS szűrővel, most L szűrővel próbáltam több részletet előcsalni, de számottevő különbséget nem tapasztaltam. Talán a galaxis perifériája jobban előjött, és kicsit kontrasztosabbak lettek a csillagkeletkezési régiók. Véleményem szerint ez az egyik legszebb galaxis, de az első tízben biztos ott a helye!
A felvételeket egy 150/750 átalakított Newton-távcsővel, HEQ-5 Pro mechanikával, Baader Mark III kómakorrektorral, ASI 120MM vezetőkamera segítségével, egy ASI 174MM kamerával készítettem, 50×120 s expozíciós idővel, Csongrádról, 2021. március 20-án.
