TÁJÉKOZTATÓ
Füzetünk a csillagászattörténeti konferencia programját, valamint az augusztus 1.-ig a szervezőkhöz beérkezett előadások kivonatait tartalmazza. Az összefoglalásokkal nem csak a résztvevőket kívántuk tájékoztatni, hanem a külföldi kutatókat, intézményeket és egyesületeket is. Ezért a füzet második felében a kivonatok angol nyelvű fordításait is közzé tettük. A szélesebb körű kapcsolatok megteremtése érdekében az egyes kivonatok alatt feltüntettük az előadó levelezési ill. e-mail és/vagy fax címeit is.
Vértes Ernő főtanácsosnak, a Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület elnökének ismertetése a "Vas megye csillagászati emlékei" kiállításról önálló kiadványként jelenik meg, így annak kivonatát itt nem közöltük.
A poszter bemutatók augusztus 25.-én (szombaton) déltől 26.-án (vasárnap) délelőttig tekinthetők meg a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kiállító helyiségében. Részletesebb tájékoztatást a kiállítók adhatnak.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az MMIK halljában, az információs pulton megvásárolható hazai csillagászattörténeti kiadványokat helyeztünk el. Ezek egy része egyáltalában nem kerül kereskedelmiforga lomba, így beszerzésükre most jó alkalom nyílik.
Kérjük a konferencia résztvevőit és e füzet olvasóit, hogy a következő évekre tervezett csillagászattörténeti találkozókkal kapcsolatos javaslataikat, gondolataikat, elképzeléseiket a szervezőkkel szóban vagy írásban közöljék.
A szerkesztő.
PROGRAM
2001. augusztus 24. péntek
16:00 órától
Vértes Ernő, a Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület elnöke
- A résztvevők köszöntése
- A Vas megye csillagászati múltja c. időszakos kiállitás bemutatója.
2001. augusztus 25. szombat
09:30 – A konferencia megnyitása az MMIK előadó termében.
10:00-12:30 – délelőtti előadó ülésszak.
Dr. Pásztor Emília, az "Asztronómia a Kultúrában" alelnöke
- Az asztronómia szerepe a régészetben.
Csillik Iharka (Csillagászati Intézet) és Maxim, Zoia (Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum), tudományos munkatársak, Kolozsvár, Románia
- A kígyó az archeoasztronómiában.
Tóth László tudományos munkatárs, MTA CSIKI Napfizikai Obszervatórium, Debrecen
- A Tévelygő juhász – egy népi csillagkép-név eredete.
Keszthelyi Sándor mérnök, az ASTRA Csillagászati Egyesület elnöke, Pécs
- Milyen irányba néznek hazánk középkori templomai ?
Dr. Balázs Lajos tudományos főmunkatárs-igazgató, MTA CSIKI Konkoly Obszervatórium, Budapest
- Tudományos kutatások Ógyallán Konkoly Thege korában.
Mgr. Druga, Ladislav aligazgató, Központi Szlovák Obszervatórium, Ógyalla
- A 130 éves Ógyalla-Hurbanovói Csillagvizsgáló története.
Horváth Edit tanárnő, Szombathely
- Gothard Jenő, a premontrei diák.
Dr. Székely László, MTA Filozófiai Kutató Intézet, Budapest
- Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány.
12:30-14:00 – ebédszünet.
A szünetben és a délutáni ülésszak előtt a poszter bemutatók megtekinthetők
14:30 – délutáni előadó ülésszak.
Ponori Thewrewk Aurél, ny. igazgató, Budapest
- A magyarországi kronológiai kutatások múltjából..
Zsoldos Endre, tudományos munkatárs, MTA CSIKI, Budapest
- A változócsillagászat kezdetei Magyarországon.
Tóth László (MTA CSIKI Napfizikai Obsz.) tud. munkatárs és Végvári József (KLTE Idegennyelvi központ, Debrecen.) egyetemi tanár, Debrecen
- Napfogyatkozás és népművészet.
PhD Péntek Kálmán docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely
- Főiskolai szakdolgozatok mint a csillagászattörténet lehetséges forrásai.
K. Srágner Márta bibliográfus, Pécs
- A "Meteor" csillagászattörténeti rovata a kezdetektől napjainkig.
Maróti Tamás fizikus, Budapest
- A Halley-üstökös Salamon magyar király dénárjain.
Ponori Thewrewk Aurél ny. igazgató, Budapest
- Mikor ült Petõfi "A négyökrös szekér"-en ?
Bartha Lajos, MCSE Csillagászattörténeti szakcsoport vez., Budapest.
- A magyarországi csillagászat korszakai.
POSZTER BEMUTATÓ:
V. Tana Judit kiállítás vezető, Eger
- Az egri Csillagásztorony és Csillagászati múzeum.
Tóth László, tud. mts. Gerlei Ottó, tud. mts. és Mező György ösztöndijas, MTA CSIKI Napfizikai Obszervatórium, Debrecen
- A kalocsai Haynald-obszervatórium fotoszféra rajzai.
Bartha Lajos, MCSE szakcsoport vez. Budapest
- Csillagászattörténeti forrás kiadványok.
Farkas Ernő, Budapest
- 19. sz-i magyarországi csillagászati művek.
2001. augusztus 26. vasárnap
09:30 – Az MMIK előadótermében:
- "A csillagászattörténeti kutatások időszerűsége"
- Összegezés, vita és megbeszélés.
11:30 – A konferencia lezárása.
Az előadások összefoglalásai:
Dr, Pásztor Emília – ARCHEOASZTRONÓMIAI KUTATÁSOK SZEREPE A RÉGÉSZETBEN
Az archeoasztronómia a régészet társtudománya. A kognitív régészet részeként az anyagi maradványok vizsgálatával (régészeti leleteket díszítő motívumkincsek, sírok és más építmények tájolása, stb.) tanulmányozza, hogy az égi jelenségek milyen hatást gyakorolhattak, miként tükröződhettek őseink gondolatvilágában.
1. Rövid történeti áttekintés a tudományág születéséről, fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről.
2. Az archeoasztronómia kutatási területei.
- A mértékegységek kialakítása alapvető szellemi lépés volt az emberiség történetében. Az idő mértékegységei közül a naptárak megalkotásában az asztronómia szerepe egyértelmű.
- A "másik világ" szimbólumainak, a kultuszoknak tanulmányozása.
- A kultuszok felismerése a régészet legnehezebb feladatai közé tartozik, mert a vallásos elképzelések nem mindig jutnak egyértelmûen kifejezésre az anyagi kultúrában vagy mai ember számára már gyakran nem felismerhetők, nem értelmezhetők. Az írott forrásokkal rendelkező korszakok tanulmányozása bebizonyította, hogy az égi jelenségek jelentős hatást gyakoroltak az emberi kultúrára. Így hibás feltevés lenne az ellenkezőjét állítani az írott forrásokkal nem rendelkező történeti korszakokról. Bár az égi jelenségek értelmezésében a csillagászat csak egy lehetséges magyarázatot kínál, ennek jelentősége felbecsülhetetlen.
3. A legfontosabb archeoasztronómiai kutatások bemutatása a fentiek igazolására. Saját kutatási eredmények rövid ismertetése (Rösaring – egy svéd felvonulási út, Stonehenge – fény-árnyék effektusok, megalit építmények tájolása, stb.).
Dr. Pásztor Emília, lak. 7020 Dunaföldvár, Sóház u. 4. – T. (75)-341-745.
Maxim, Zoja és Csillik Iharka – A KÍGYÓ AZ ARCHEOASZTRONÓMIÁBAN
A kígyót a mitológia szimbólum rendszerében többféle jó és rossz tulajdonsággal ruházzák fel. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az élet erejét és a teremtést jelképezi. Ezért sok mitológiában szent állatnak tartják. A barlangok falán, eszközökön, edényeken, sőt az istenségek szobrain is megtaláljuk a kígyó jelképét. Mivel nem teremtett élőlény, természetfölötti erőt tulajdonítanak neki. Csillagászati szempontból megvizsgáltuk a Kígyó (Serpens) csillagképet, amelyet a Kígyótartó (Ophiuchus, Serpentarius) két részre oszt fel: a fej-részre (Serpens Caput) és a farok-részre (Serpens Cauda). Kiszámítottuk a csillagkép fej-részének irányát i.e. 4000-ben, március 18-án és szeptember 24-én. Azt kaptuk, hogy március közepén, amikor a kígyó kibújik a földből, a csillagkép feje északkelet felé, szeptember derekán, amikor vissza bújik a földbe, északnyugat felé mutat.
Csillik Iharka, Astronomical Observatory, 3400 Cluj-Napoca, Str. Ciresilor 19. Romania. Maxim, Zoja, National Historical Museum of Transylvania. 3400 Cluj-Napoca, Str. C.Doiciviciu 2. Romania
Tóth László – A TÉVELYGÕ JUHÁSZ – EGY NÉPI CSILLAGKÉP EREDETE
A csillagnevek magyarázatát többnyire mitológiai, néprajzi, valamint nyelvészeti oldalról közelítik meg, noha egy-egy elnevezésnek csillagászati jelenségen alapuló eredetei is lehet. Ez történt a Sas (Aquila), magyar nevén Tévelygő juhász csillagképpel is. A juhász mivolta rögtön szembe tűnik, ha pillantást vetünk széles karimájú kalapot viselő, széttárt karú alakjára. Tévelyegni pedig január közepén szokott, amikor is pusztán geometriai okokból következően képes mutatni azt az érdekes jelenséget, hogy hajnalban a Nap előtt kel, majd este a Nap után nyugszik.
Tóth László tudományos munkatárs. MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutató Intézet Napfizikai Obszervatóriuma. 4010 Debrecen, Pf. 30. – T./Fax: (+36)-52-437-343.e-mail: tothla@tigris.klte.hu.
Keszthelyi Sándor – MILYEN IRÁNYBA NÉZNEK HAZÁNK KÖZÉPKOR TEMPLOMAI ?
Külföldön 1858-ban, nálunk 1903-ban vetődött fel a kérdés: pontosan keleti irányba néznek-e a keresztény templomok, és ha nem, mi ennek az eltérésnek az oka? Elhatároztuk feleségemmel, hogy valamennyi hazai középkori (az iránytű 1450-es alkalmazása előtti) keresztény templomnak személyesen, azonos módszerrel, azonos műszerrel meghatározzuk az irányát. Iránytűvel mérünk, a mágneses deklinációval korrigálunk.
- Templomkataszter elkészítése: műemlék jegyzékek, régészeti topográfiák, stb. alapján. Nem csak az eredeti állapotúak, hanem azok is, amelyeknek az alapjai középkorúak és utóbb bővítették, felújították, alapjain újjáépítették. 1200 templomunk tartja ma is középkori irányát.
- Helyszíni mérések. 1995 óta hajtjuk végre, évente 2 megyével végzünk, 10 év alatt készülhetünk el. Eddig 700-nál több templomot mértünk meg.
- Mérések értékelése. Az adathalmaz számítógépes feldolgozása, statisztikai elemzése.
Az irányok vizsgálata az égtájak, a Nap évi útja, a templomok védőszentjeinek napkeltéi szerint.
A legérdekesebb előzetes eredmény szerint a templomok tengelye átlagosan 13°-os szöggel tér kelettől észak felé (azimut szög 77°).
Keszthelyi Sándor mérnök, az pécsi ASTRA Csillagászati Egyesület elnöke. 7615 Pécs, Aradi vértanúk u. 8. – T. (72)-326-427, e-mail: keszthelyi@muszak.jpte.hu.
Dr. Balázs Lajos – TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÓGYALLÁN KONKOLY THEGE KORÁBAN
Dr. Balázs Lajos, igazgató-fõmunkatárs, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Budapest. Pf. 67. Budapest 1525. – T. 3-754-122. Fax: 1-2754-668. e-mail: @konkoly.hu.
Mgr. Druga, Vladislav – A 130 ÉVES ÓGYALLA-HURBANOVÓI OBSZERVATÓRIUM TÖRTÉNETE
A Hurbanovó-i (azelőtt Ógyalla, majd Stará Dala) asztrofizikai intézetet dr. Konkoly Thege Miklós alapította mint magáncsillagvizsgálót 1871-ben. A csillagvizsgáló mellett meteorológiai és geofizikai obszervatóriumot is létesített, amelyeket 1899-ben az államnak ajándékozott. Az Osztrák-magyar monarchia szétesése után az obszervatóriumot a prágai Állami Csillagvizsgáló irányítja. 1962-től mostanáig a tudományos napfizikai megfigyelések mellett a csillagvizsgáló főleg modern oktató, ismeretterjesztő munkálatokkal foglalkozik. Az előadások a mai napig kevésbé ismert történelmi adatokkal, többek között a híres csillagászokkal is foglalkoznak, akik az ógyallai csillagvizsgálóban dolgoztak, és munkásságukkal jó hírét terjesztették az egész világon.
Mgr. Druga, Ladislav, aligazgató. Slovenska ustredna hvezdaren, Hurbanovó (Szlovák népi csillagvizsgáló Ógyalla, Szlovákia.). 947 01 Hurbanovo, Rep. Slovakia.
Horváth Edit – GOTHARD JENŐ, A PIARISTA DIÁK
Gothard Jenő asztrofizikai és műszer építői munkásságával számos tanulmány foglalkozik, de még nem vizsgálták azokat a benyomásokat, amelyek fiatal korában érdeklődését a tudomány és a technika felé terelték. Gimnáziumi tanulmányait az 1867/68. tanévben kezdte és 1875-ben érettségizett a csornai Premontrei rendház szombathelyi gimnáziumában. Az itt töltött idõszak dokumentumaiból kiderül, hogy kik voltak azok a jelesebb tanárok (elsősorban Kuncz Adolf fizikus) akinek hatására gyermekkori érdeklődése a fizika iránt élethivatássá fejlődött. Nyolcadik gimnazistaként már egy kitűnő tanulmányt állított össze "A fényképezés feltalálása és kifejlődése" címen. Érettségire jelentkezve választott szaktanulmányaként a technikát jelölte meg.
Horváth Edit általános iskolai tanárnő. 8915 Egervár, Ady Endre u. 25. T. (25-)-364-714.
Dr. Székely László – FÉNYI GYULA ÉS A JEZSUITA TERMÉSZETTUDOMÁNY
Előadásunkban azokat a speciális kulturális, társadalmi és intézményi feltételeket vizsgáljuk, amelyek lehetővé tették, hogy Fényi Gyula vezetésével nemzetközileg elismert, magas színvonalú csillagászati kutatás bontakozzék ki egy vidéki magyar városban, Kalocsán (a "periféria perifériáján") a 19. és 20. sz. fordulóján. Ennek során egy részről a jezsuita oktatás intézmény rendszerének, más részről a jezsuita természettudományos tradíciónak tulajdonítunk meghatározó szerepet. A jezsuita szellemi tradíció és intézmény rendszer fenntartotta és biztosította a tudományos képzés és kutatás nemzetközi kapcsolatrendszerét egy olyan korban, amikor a nemzeti kultúrák és a nemzeti tudományok kialakulásával párhuzamosan az európai és Észak-amerikai centrumoktól földrajzilag távolabb eső, vagy a politikai és gazdasági fejlődésben elmaradó országok a tudományos kutatás lehetőségeit tekintve kedvezőtlen, periférikus helyzetbe kerültek.
A jezsuita tradíció kiegészült a magyar főúri-nemesi rend két, a reform kor legnemesebb hagyományait őrző tagjainak (Konkoly Thege Miklósnak és Haynald érseknek) tudománypártoló tevékenységével. A "Fényi-jelenség" azt bizonyítja, hogy nem csupán a demokratikus-haladó, hanem a konzervatív intézményi struktúra és kulturális-eszmei környezet is elősegítheti a tudományos kutatást, és hozzájárulhat kiemelkedő tudományos teljesítményhez.
Dr. Székely László, az MTA Filozófiai Kutató Intézete. T. 3-120-243. Fax: 318-3577. – 1054 Szemere u. 10.
Ponori Thewrewk Aurél – A MAGYARORSZÁGI ASZTROKRONOLÓGIA TÖRTÉNETÉBŐL
Ponori Thewrewk Aurél, a TIT Uránia és Planetárium ny. igazgatója, a Magyar Csillagászat Egyesület tiszteletbeli elnöke. 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 7. – T. 3-561-793
Zsoldos Endre – A VÁLTOZÓCSILLAGÁSZAT KEZDETEI MAGYARORSZÁGON
A hazai változócsillagászat története Ógyallán kezdődött. Konkoly Thege Miklós és munkatársai, ill, barátai (pl. Gothard Jenő) kezdtek változókat észlelni, igaz spektroszkóppal. Ez nem jelenti azt, hogy e csillagok addig ismeretlenek voltak. Már Pázmány Péter foglalkozott velük, elfogadva Tycho Brahe álláspontját, hogy az 1572-es "új csillag" valóban az égben (a firmamentumban) jelent meg, és nem sublunáris jelenség volt. Ezzel szemben Szentiványi Márton (szintén a 17. században) még megvilágított kigőzölgésnek tartotta őket. Néhány évtizeddel később már általánosan elfogadott volt a nézet, hogy ezek valóban a csillagok között jelentek meg. A 18. sz. végén meginduló magyar nyelvű fizika könyvekben is megemlékeztek a változókról, esetenként még keletkezésüket is magyarázni próbálták. Az első új változó gyanús csillagokat Schulhof Lipót fedezte fel, már a 19. sz. utolsó harmadában. Ógyallán és Herényen kívül Kolozsvárott is volt csillagászat, itt Schwab Frigyes észlelt változókat. Ő volt az első, aki magyarul is publikálta észleléseit. 1885 és 1886 izgalmas évek voltak, előbb az S Andromedaet lehetett megfigyelni, majd egy évvel késõbb vitatott észleléseket közölt Köveskigethy Radó az Andromeda-ködről. Kövesligethy volt az első, aki elméletileg is próbált a változókkal foglalkozni. A század végén megindult a professzionális fotometria, főleg Tass Antal és Terkán Lajos révén.
Zsoldos Endre, tudományos munkatárs. MTA Csillagászati Kutató Intézet Konkoly Obszervatórium, Budapest. 1525 Budapest, Pf. 67. – T. 3-754-122. Fax: 275-4668. e-mail: zsoldos@konkoly.hu.
Tóth Lászlói és Végvári József – NAPFOGYATKOZÁS ÉS NÉPMŰVÉSZET
A természettel együtt élő ember számára nyilvánvaló tény, hogy a földi élet szempontjából a Nap a legfontosabb égitest. Ez a csillag majdnem egyedüli forrása a Föld felszínén megjelenő összes energiának. A Napnak e kitüntetett szerepével már ősidők óta tisztában volt az emberiség. A róla megszerzett ismereteinket pedig az írásoknál olykor sokkal többet mondó, tömörebb és mindezen túl még a szemet is gyönyörködtető ábrákba foglalták. Ezek közül is kiemelkedõ az ókori kelet népeinél széles körben elterjedt, napfogyatkozást ábrázoló szárnyas képjelek, amelyek számos változatával mi magyarok is büszkélkedhetünk, különösen Kalotaszeg népművészetében.
Tóth László tud. munkatárs. MTA CSIKI Napfizikai Obszervatóriuma, 4010 Debrecen, Pf. 30. T./Fax: +36-52-316-666. e-mail: tothla@tigris.klte.hu.
Végvári József egyetemi tanár, KLTE Idegennyelvi központ, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 41. – T./Fax: +36-52-316-666. e-mail: jvegvari@dragon.klte.hu.
Dr. Péntek Kálmán – FŐISKOLAI SZAKDOLGOZATOK MINT A CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET LEHETSÉGES FORRÁSAI
A szombathelyi Berzsenyi Dániel (tanárképző) Főiskola korábban a Pécsi Tanárképzõ Főiskola kihelyezett tagozata volt, önálló intézményként 1972 óta működik.
Az elmúlt évtizedek során mintegy 40 csillagászati témájú szakdolgozat született, egészen változatos témákban. E dolgozatoknak nagyjából ötöde kifejezetten csillagászattörténettel foglalkozik. A csillagászattörténeti munkák egyik része általános, nagyobb időközt ölel fel, s leggyakrabban a már megjelent szakirodalom egyéni újragondolása és sajátos csoportosítása jelenti benne az újdonságot. A csillagászattörténeti szakdolgozatok másik része viszont valóban új, eredeti, helytörténeti kutatásokon alapuló, általában helyi ill. megyei vonatkozású munka, amelyek további vizsgálata eddig még nem ismert információkat szolgáltathat a csillagászat múltját kutatók részére.
PhD. Péntek Kálmán főiskolai docens. Berzsenyi Dániel Fõiskola, Matematikai tanszéke. Szombathely, Károlí Gáspár tér 4. Pf. 170. H-9701.
Srágner Márta – A "METEOR" CSILLAGÁSZATTÖRTÉNETI ROVATA A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG
A "Meteor" csillagászattörténeti rovata 1989 márciusában indult meg. A havi lap szinte minden számában jelent meg írás, főleg a magyar csillagászat történetéből. Leginkább csillagászok életéről, munkásságáról jelentek meg tanulmányok, és híres magyar személyek csillagászati érdeklődésére derült fény. Ezen kívül régi obszervatóriumok, megfigyelések, műszerek, középkori napórák ismertetéséről olvashattunk cikkeket. Esetenként külföldi csillagászattörténeti rendezvényekről, kiadványokról is hírt kaptunk. A rovat vezetõje Keszthelyi Sándor, a legtöbb cikket Bartha Lajos publikálta.
K. Srágner Márta bibliográfus, könyvtáros. 7615 Pécs, Aradi vértanuk u. 8. T. (72)-326-427.
Maróti Tamás – A HALLEY-ÜSTÖKÖS SALAMON MAGYAR KIRÁLY DÉNÁRJÁN
A magyar pénzverés kezdetekor, az Árpádházi-dénárokon meglehetősen gyakori a csillag és holdsarló, napkorona, körök. Ezek nagy valószínűséggel nem csak díszítő elemek, hanem konkrét csillagászati eseményhez köthető ábrázolások, vagy azok másolatai. A megfelelő csillagászati esemény megtalálására a mai napig nem sok kísérlet történt. A feladat egyébként nem könnyű, hiszen az érméken nincsen évszám, sőt sokszor felirat sem, a csillagászati feljegyzések is hiányosak. Az előadásban egy üstökösre emlékeztető motívum eredetét próbáljuk felderíteni, a további kutatások hangsúlyozásával.
Maróti Tamás fizikus. 1115 Budapest, Fraknó u. 26/A. – T. 2-040-703.
Ponori Thewrewk Aurél – MIKOR ÜLT PETŐFI "A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR"-EN ?
Petőfi Sándor egyik legszebb lírai költeménye, "A négyökrös szekér" valóságos élményt örökít meg. A költő 1845 őszén járt a dunántúli Uzdon, ahonnan kora este barátjával és annak húgával, Erzsikével ökrösszekéren Borjádra mentek. A költeményben előforduló csillagászati motívumok (az éjszaka világos volt, a Hold fenn járt, egy nagyon fényes csillagot választottak ki maguknak Erzsikével) ez a kirándulás pontosan datálható: 1845. szeptember 15. (hétfő), vagy 16. (kedd).
Ponori Thewrewk Aurél, ny. igazgató, a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli elnöke 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 7. – T. 3-561-793.
Bartha Lajos – A MAGYARORSZÁGI CSILLAGÁSZAT KORSZAKAI.
A csillagászati ismeretek magyarországi történetének részletes tárgyalása, és a tudomány általános fejődésébe való beillesztése szükségessé teszi az átfogó korszak beosztás kidolgozását. A magyarországi kultúra fejlődését a 16. sz. elejétől a 18. sz. első negyedéig az oszmán hódítás majd a belső háborúk megtörték. Ezért a fejlődés nem követi mindig párhuzamosan az európai haladást.
- A honfoglalástól (896) a korai reneszánszig a magyar iskolák átveszik a nyugat-európai ismereteket. Az 1450-1520 közti időszak a reneszánsz kultúra gyors hazai fellendülésének kora.
- Ez a fellendülés a következő kétszáz évre is kihat, de a háborús körülmények miatt csak követi az európai haladást (de nem szakad el attól!).
- A 18. sz. közepétől Magyarország ismét átvevője, majd továbbadója az új ismereteknek. A 19. sz. végétől azonban a magyarországi csillagászok már jelentős új eredményekkel gyarapítják a tudományt.
Bartha Lajos, FRGS, a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti szakcsoport vezetője. Lak. 1023 Budapest, Frankel Leó út 36. – T. 3-260-074.
POSZTEREK
Vasné Tana Judit – CSILLAGÁSZTORONY ÉS CSILLAGÁSZATI MÚZEUM EGERBEN
Az egri főiskola jellegzetes késő barokk csillagászati tornyát Esterházy Károly (1725-1799) egri püspök építtette, és a 18. sz. legjobb angliai gyártmányú műszereivel szereltette fel. Az 53 m magas torony két legfelső nagy észlelő terme, valamint az ezek fölötti teraszon emelt kis épület, és a tetejét fedő forgó kupola alatt voltak (és részben vannak ma is) az észlelő eszközök. A főműszer a 8, láb (2,4 m) körsugarú, meridiánban álló falikvadráns volt, ezen kívül több 6 láb hosszú (l,8 m) reflektor, 4-12 láb közti gyújtótávolságú refraktorok, valamint egy paszázs-műszer és három óra (kettő John Arnoldtól) állt rendelkezésre. A toronyban van még egy panoráma vetítő, amely a környező tájat mutatja be egy elsötétített helyiségben. (Ez Európa legrégebbi, ma is működő panoráma vetítője, most is a látogatók kedvelt látványossága.) A Csillagásztorony már a 19. sz-ban is múzeummá vált. 1967/68-ban korszerű csillagászattörténeti kiállítást rendeztek be az egykori obszervatórium termeiben, az 1980-as években a legtöbb műszert restaurálták. Ma a régi csillagásztorony múzeum, amelyet igyekszünk állandóan fejleszteni, bővíteni. A fejlesztés céljára létre hoztuk "Az Egri Csillagásztorony Védelmében" elnevezésű alapítványt.
Vasné Tana Judit kiállítás vezető. "Az Egri Csillagásztorony Védelmében" alapítvány kezelője. – 3300 Eger, Rákóczi u. 3. – T. (36)-325-521.
Tóth László, Mező György, Gerlei Ottó – A KALOCSAI HAYNALD-OBSZERVATÓRIUM FOTOSZFÉRA RAJZAI 1880-TÓL 1919-IG
A nagy tér- és időbeli távolságok, valamint a hosszú időskálák miatt a csillagászat, szemben más természettudományokkal, még napjainkban is nagyobbrészt csak a hosszú távú rendszeres megfigyelésekre hagyakozhat. Ezen okokból minden történeti észlelés figyelemre méltó és érdemes a közzétételre. Ilyen anyagot képvisel a kalocsai Haynald-Obszervatóriumban 1880-tól 1919-ig napi rendszerességgel készült, és mai szemmel nézve is kíváló minőségû fotoszféra rajzokból álló gyűjtemény, amely immár digitalizált formában is elérhető: http//sci.fenyi.klte.hu.
Tóth László, tudományos mts. Gerlei Ottó tudományos mts., Mező György ösztöndíjas: MTA CSIKI Napfizikai Obszervatóriuma, 4010 Debrecen, Pf. 30. T./Fax: +36 52-437-343. – e-mail: tothla@tigris.klte.hu. / mezo@elbereth.obspm.fr. / otto@fenyi.sci. klte.hu.
Vargha Domokosné – CSILLAGÁSZATTÖRTÉNETI FORRÁS KIADVÁNYOK
Bartha Lajos, MCSE szakcsoport vezető. 1023 Budapest, Frankel Leó út 36. I/5. – Tel. (0)-326-0074. – "Armilla" Csillagászattörténeti Kutató Csoport.
Conference Shedule
24th August, Friday
16:00 – OPENING CEREMONY
Mr. Ernõ VÉRTES, President of the "Jenõ Gothard" Society for the Amateure Astronomers greets the participants, opens the conference and the exhibition:
- Astronomical Heritage in County Vas.
25th August, Saturday
09:30 – Introductory.
10:00-12:30 – Lectures.
Mrs. Dr. Emilia PÁSZTOR, Vicepresident of the Association "Astronomy in Culture"
- THE ROLE OF RESEARCH OF ARCHEOASTRONOMY IN ARCHEOLOGY.
Ms. Zoia MAXIM (National Museum for History Transylvania) and Iharka CSILLIK (Astronomical Observatory Cluj-Napoca) scientific cooworkers, Cluj (Kolozsvár)
- THE SERPENT IN THE ARCHEOASTRONOMY.
László TÓTH, Heliophysical Observatory of the "Miklós Konkoly Thege" Astrtonomival Institute of the Hungarian Academy of Sciences (HAS). Debrecen
- THE ERRING SHEPERD – THE LORE OF A CONSTELLATION.
Sándor KESZTHELYI, engineer. President of the ASTRA Amateure Astronomical Association, Pécs
- WHAT IS THE ORIENTATION OF THE CHURCHES FROM THE MIDDLE AGES INHUNGARY.
Dr. Lajos BALÁZS, director of the "Miklós Konkoly Thege" Astronomical Research Institute of HAS, Budapest
- SCIENTIFIC RESEARCHIN THE ÓGYALLAY-OBSERVATOR DURING THE TIME OF KONKOLY THEGE.
Mgr. Ladislav DRUGA, Deputy manager of the Astronomical Obs. Hurbanovo Slovakia
- THE HISTORY OF THE 130 YEARS OLD OBSERVATORY IN ÓGYALLA.
Ms Edit HORVÁTH, teacher, Szombathely