A focihoz mindenki ért – de az asztrofizikusok egy kicsivel jobban

4263

„Az 1966 óta lejátszott labdarúgó-világbajnokságok adatait elemezve sikerült választ találnom a szurkolókat gyötrő két legfontosabb kérdésre” – kezdte mondandóját újságírók előtt Stephen Hawking 2014-ben. Korunk legismertebb, három éve elhunyt elméleti fizikusa a nemzeti válogatottjának büntetőrúgási képességeivel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „ahogyan azt mi a tudományban mondani szoktuk” – tréfálkozott a professzor –, „az angol csapat még egy bendzsóval sem volna képes eltalálni egy tehén hátsófelét”.

Noha Hawking a fenti esetben valójában nem tett mást, mint hogy egy fogadóiroda reklámkampányának kedvéért váltotta (nem is olyan) aprópénzre az akkor már márkanévnek is beillő jól ismert és értékes nevét, szavaival két, a szurkolókat ugyan kevésbé gyötrő jelenségre mégis valóban rávilágított. Az egyik a tudományos igényű adatelemzés fontossága az élsportban, különösen a felfoghatatlan pénzeket megmozgató futballban. A másik, hogy a jelek szerint ezen a területen a fizikusok és asztrofizikusok kiemelkedően jelen vannak. A ma kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság alkalmából rendhagyó témájú cikkünkben ezt a kérdést járjuk kicsit körbe.

A foci és a csillagászat egy másik határterülete: a Focilabda-köd, vagy Kronberger 61 jelű planetáris köd a Hattyú csillagképben. Forrás: NASA/ESA/Hubble.

Hogy milyen mélységben és milyen régóta alkalmazzák a fociban az adatgyűjtés és statisztikai adatelemzés eszközeit, arról bárkinek kell hogy legyen legalábbis halvány fogalma, aki nézett már televízióban meccsközvetítést. A kommentátor az üresjáratok idején tipikusan elejt olyan jellegű megjegyzéseket, mint például: „a statisztikák szerint az elmúlt 50 évben ennek a két csapatnak az egymás ellen borult időben kora délután játszott mérkőzésein az A csapat a bal szélről indított támadásokból 11 százalékkal több alkalommal szerzett fejelésből gólt, mint a jobb szélről indított támadásaiból”. No de ez már évtizedekkel ezelőtt is így volt, és a technika előrehaladtával természetesen ez a szakterület is rengeteget fejlődött.

Évek óta hétköznapi dolognak számít a jó anyagi helyzetben lévő futballklubok körében, hogy a lejátszott mérkőzéseiket egyszerre több kameraállásból is rögzítik, és a videófelvételeket számítógépes segítséggel elemzik. Ez az optikai követés, amely során lényegében a teljes meccset, annak minden mozzanatát, nem csak a labda közelében lévő, de az összes játékos minden egyes mozdulatát automatizált módon számítógépre viszik, adatbázisokban rögzítik és statisztikai elemzéseknek vetik alá.

Játékhelyzetek (felül) és a belőlük generált számítógépes reprezentációk, valamint az azokból levezetett kétdimenziós függvények a pályán (alul) egy-egy adott pillanatban. Forrás: Javier Fernandez.

Ám hogy melyik klub mit képes kezdeni az aprólékos munkával felhalmozott hatalmas és szerteágazó adathalmazaival, az már messze nem triviális. Az összegyűjtött információ optimális hasznosításához komoly szakértelem és technikai háttér is kell. A feladathoz a nagy adatbázisokban való adatbányászatban, a gépi tanulásban és a mesterséges intelligenciában járatos, rendkívül speciális tudással bíró szakemberekre van szükség. A jelek szerint pedig a fizikusok, különösen az asztrofizikusok ide tartoznak.

Amikor az angol elsőosztályú fociliga egyik élcsapata, a Manchester City ez év januárjában az adatelemző csapatába vezetőként szerződtette Laurie Shaw asztrofizikust és befektetési tanácsadót, akkor a szakember egy olyan gárdába került, ahol már több fizikus és asztrofizikus is dolgozott. És természetesen nem ez az egyetlen klub, ahol csillagászokat is alkalmaznak ilyen speciális felkészültséget igénylő feladatra, említhettük volna például a Liverpoolt is.

Napjaink futballjának kiélezett küzdelmeiben bármilyen kicsiny, focipályán kívülről jövő plusz segítség jelentős előnyhöz juttathat egy-egy csapatot. Az adatelemző részlegek szakemberei ezért az edzőket segítve meccseket, játékszituációkat is szimulálnak, hogy megtalálják az adott játékhelyzethez tartozó legjobb taktikát. Egy labda és huszonkét, bonyolult rendszer szerint viselkedő játékos modellezése érthető módon óriási gépigényű számítási feladat, míg a szimulációk eredményének értelmezése komoly szakmai feladatot jelent az elemzőcsapat tagjai számára. A modern, adatvezérelt megfigyelési asztrofizika is éppen ilyen kihívások elé állítja a kutatókat.

Csak remélhetjük, hogy a futballszektor agyelszívó hatását nem fogja megsínyleni az akadémiai asztrofizika.

Hozzászólás

hozzászólás