Habár a Föld és a Vénusz méret és elhelyezkedés szempontjából hasonlóak, mára mégis roppant különbözőekké váltak. Míg a Földön víz és gazdag élővilág található, a Vénusz száraz és határozottan barátságtalan. Habár valamivel közelebb van a Naphoz (kb. a Nap-Föld távolság 70%-ára), a Vénusz hőmérséklete sokkal magasabb, a felszínén uralkodó forróságban még az ólom is megolvad. A felperzselt tájat kénsav felhők takarják, mindezt pedig vaskos, főként szén-dioxid alkotta, a földinél 90-szer nagyobb nyomású légkör veszi körül. Ilyen nyomáson a légkör már inkább folyadékként viselkedik a felszín közelében, mint gázként.
A múltban viszont jobban hasonlíthatott a két bolygó egymásra, a Vénusz felszínén vélhetőleg akár évmilliárdokon keresztül is óceánok lehettek. Az elméletek szerint a hőmérséklet megemelkedését, illetve az óceánok elpárolgását megszaladó üvegházhatás okozhatta. A NASA Discovery programjának legújabb fordulóján kettő küldetést választottak ki, melyek várható tudományos eredményeikkel és megvalósíthatóságukkal tűntek ki a többi közül.
Az előző fordulóban, 2020 februárjában négy küldetés volt még versenyben, melyekről rövid leírást korábbi cikkünkben olvashatnak. A két végső küldetés, a DAVINCI+ és a VERITAS fejenként körülbelül 500 millió dolláros támogatást kapnak a fejlesztés befejezéséhez, indításuk pedig 2028-2030 közöttre várható.
DAVINCI+
A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases Chemistry, and Imaging) a Vénusz légkörének összetételét fogja vizsgálni. Fő célja annak kiderítése, hogyan alakult ki, hogyan fejlődött, valamint annak a megállapítása, hogy tényleg volt-e óceán a múltban a felszínen. A küldetés során egy szonda fog leereszkedni a vaskos légkörbe, vizsgálva a nemesgázok és más elemek mennyiségét, hogy kiderítsük, vajon miért ilyen forró a Vénusz a Földhöz képest.
A Vénusz amolyan „exobolygó a hátsó kertben” objektumnak is tekinthető, melynek segítségével távoli naprendszerek bolygóiról is többet tudhatunk meg. Ha a Vénusz lakható lehetett a múltban, akkor akár az exo-Vénuszok némelyike is lakható lehet. A DAVINCI+ méréseivel a lakható világok eloszlásáról, illetve általában a lakható bolygók fejlődéséről is mélyebb ismeretekre tehetünk szert.
A DAVINCI+ egy keringőegységből és egy szondából fog állni. A keringőegység a felhők mozgását fogja tanulmányozni, valamint a felszín összetételét fogja feltérképezni a Vénusz hősugárzásából. A tervezett indítás 2030 környékén várható, a szonda lebocsátása előtt pedig kétszer fogja a bolygót megközelíteni. Körülbelül két évvel az érkezés után várható, hogy a szondát leeresszék, ami mintegy 1 órán keresztül fog süllyedni a sűrű légkörben.
VERITAS
A VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy) a Vénusz felszínét fogja alaposan megvizsgálni, melyből a bolygó geológiai fejlődéstörténetére lehet majd következtetni; a fő cél annak a felgombolyítása, vajon miért fejlődhetett ilyen eltérően a két bolygó az évmilliárdok során. A VERITAS a Vénusz körül keringve közel az egész bolygóról 3D topográfiai térképet fog készíteni. Ebből meg lehet majd határozni, vajon zajlik-e napjainkban aktív vulkanizmus, valamint lemeztektonika a bolygón.
A VERITAS infravörös tartományon is készít majd megfigyeléseket a felszínt alkotó kőzetek azonosításához, valamint annak megállapításához, hogy juttatnak-e a vulkánok vízpárát a légkörbe. A VERITAS ezeken túl a bolygó gravitációs mezejét is fogja vizsgálni, melyből a belső szerkezetére is lehet következtetni. A különböző eszközökkel végzett méréseiből a Vénusz múltjára és jelenleg zajló geológiai folyamataira derülhet majd fény, egészen a magjától a felszínéig.
Az utolsó küldetésnek, amelyet a Vénusz felszínének tanulmányozására küldtek, a NASA Magellan szondájának munkája 1994-ben ért véget. Közel harminc év után nagyszabású tervekkel térünk vissza felfedezni, a legújabb technológiákkal és eszközökkel felszerelkezve. A cél világos, nem csak a saját Naprendszerünk bolygóinak fejlődését és lakhatóságát szeretnénk jobban megismerni, de mindezen tudást az exobolygókra is minél inkább kiterjeszteni. A Discovery küldetések a James Webb-űrteleszkóppal karöltve bizonyosan sok érdekes információt fognak gyűjteni az elkövetkező években.
