Beszámoló a 3. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Táborról

996

2018. szeptember 1. és 8. között a Zánkai Erzsébet-táborban került megrendezésre a 3. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Tábor (3rd International Workshop on Astronomy and Astrophysics, IWAA). A táborban – amely a résztvevők számára a 2018 novemberében Pekingben sorra kerülő 12. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA) előtti utolsó nagy felkészülési állomásnak is tekinthető – Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 5-5 fős középiskolás diákcsapatai, valamint a csapatvezető felnőttek képviselték hazájukat.

A csapatok szeptember 1-jén folyamatosan érkeztek a táborba. Először az észt csapatnak kellett volna befutnia, de végül ők érkeztek utolsóként, mivel a kora reggeli repülőjáratukat törölték, így végül kerülő úton, Frankfurt érintésével sikerült eljutniuk Budapestre, ahol este fél hatkor szállt le a gépük, így a táborba további több órás minibuszozás után este fél tíz körül, fáradtan és éhesen estek be. Szerencsére egyéb ilyen gond, kellemetlenség nem akadt, így szombat délután már el is kezdődhetett a “tábori élet”.

Reggeli csendélet a zánkai kikötőben (Kép: Kovács József)

Az előzetes program szerint minden nap délelőtt 10 és 13, valamint délután 15 és 18 óra között a csapatvezetők tartottak interaktív foglalkozásokat a diákoknak, amelyek témája felölelte a csillagászat olimpia szempontjából fontos területeit (zárójelben a foglalkozást vezető nemzetisége): szférikus csillagászat (horvát), égi mechanika (cseh), bolygórendszerek (lengyel), távolságmérés az univerzumban (magyar), megfigyelési technikák (szlovén), csillagok fizikája (szlovák), kozmológia (cseh), adatelemzés (észt), planetáriumi foglalkozás (magyar).

Délelőtt és délután a csapatvezetők tartottak foglalkozásokat, amelyeken a diákoknak az adott témához tartozó feladatokat is meg kellett oldaniuk (Kép: Kovács József)

A tervek szerint a foglalkozások mellett minden este távcsöves megfigyelés lett volna a program – amelyhez minden csapat hozott magával több távcsövet is -, ezt azonban az első napokban az időjárás meghiúsította. Azért, hogy ezek az időszakok se vesszenek kárba, vasárnap este a lengyel csapatvezető irányításával az előadóteremben “benti” megfigyelést szerveztünk: a diákok egyik feladata a távcsövek összeszerelése volt – ez sem triviális feladat mindenki számára -, majd a csapatoknak azt kellett meghatározniuk, hogy a műszereikkel a Naprendszer válogatott égitestjei közül melyiket tudnák jól megfigyelni, azaz gyakorlatilag a távcső felbontását kellett meghatározniuk. Ehhez megkapták az égitestek fizikai méretét és valódi távolságát, a többi pedig a fantáziájukra volt bízva. A nem hivatalos csapatversenyt Magyarország nyerte, versenyzőink 15 égitest esetében tudták megmondani a választ a kérdésre, ez pedig messze a legmagasabb szám volt.

Tantermi “észlelés”: a diákoknak össze kellett szerelni a távcsöveket és bizony mérni kellett azokkal (Kép: Kovács József)

Másnap este sajnos ismét kritikán aluli volt az időjárás, ekkor a diákok – ismét a lengyel kolléga vezetésével – távészlelést végeztek az EU-HOU oktatási hálózat Krakkóban működő 3 méteres rádióantennájával, a Tejútrendszert “térképezték fel” a hidrogén 21 cm-es vonalában. Hétfő este villámlátogatást tett a táborban az IOAA elnöke, Dr. Gregorz Stachowski (Lengyelország) és főtitkára, Dr. Aniket Sule (India), akik az IOAA magyar koordinátora, Dr. Hegedüs Tibor kíséretével a 2019-es magyarországi olimpia előkészületeinek állását mérték fel.

Kedd délután kirándulás szerepelt a programban, a társaság a bakonybéli Pannon Csillagdát látogatta meg, ahol a planetáriumi filmvetítés mellett a kiállítások anyagáról is nagyon érdekes dolgokat tudhattak meg. Sajnos ismét borult volt és esett, így a naptávcsőbe nem nézhettek bele, de a végén mindenki nagyon lelkesen forgatta a hajókormánnyal a planiszférát. Szerettünk volna még egy pillantást vetni a Balatonra a tihanyi apátságtól is, de ezt is megakadályozta a szakadó eső. Ennek ellenére mindenki elégedetten tért haza a kirándulásról, amelyet szerda délután szabadprogram egészített ki. Szerencsére ekkorra már az idő is kezdett javulni, így a bátrabbak a fürdéssel is megpróbálkoztak, hiszen a pár napos rossz idő ellenére az azt megelőző hosszú kánikula miatt a Balaton vize még mindig 21-22 fokos volt.

Kirándulás a bakonybéli Pannon Csillagdába (Kép: Kovács József és Andrej Gustin)

Szerda este aztán végre sor kerülhetett a valódi észlelésre is. A csapatok sötétedéskor a nagy focipályán állították fel a távcsöveiket, és a felnőttek vezetésével elkezdődött az “égboltismereti” program. Az ég gyönyörű volt – csak pár lámpa zavart kissé -, így a Szaturnuszon és a Marson kívül célpontok lehettek a különböző Messier-objektumok is. A távcsövezés mellett a csillagképek és azok legfényesebb csillagainak ismerete is nagy hangsúlyt kapott, de a diákok a gyakorláshoz egyszerűbb mérési feladatokat is kaptak. Közben a csapatvezetők egy csoportja – készülve a döntő verseny másnap estére tervezett észlelési fordulójára – megkísérelte elcsípni a horizont közelében tartózkodó 21P/Giacobini–Zinner üstököst. Bőven elmúlt már éjfél, mire a hűlő levegő és a lecsapódó pára miatt az utolsók is abbahagyták az észlelést.

A csapatvezetők előkészítik a távcsöveket az éjszakai észleléshez (Kép: Kovács József)

A program szerint a tábor az olimpiaihoz hasonló módon rendezett versennyel zárult, amelynek elméleti, adatelemzési, észlelési és planetáriumi fordulója is volt. A fordulók feladatait a csapatvezetők testülete a hét során több ülésen (International Board Meeting, IBM) vitatta meg. Az észlelési forduló lebonyolítását már csütörtök délután elkezdtük, a versenyzőknek a Nappal kapcsolatos mérési feladatokat kellett elvégezniük a Nap képének kivetítésével, illetve egy ceruza által vetett árnyék hosszának mérésével. Közben párhuzamosan zajlott a planetáriumi tréning: aki végzett a feladattal (amelyhez összesen 4 távcső, egy-egy versenyzőnek pedig 20 perc állt rendelkezésére), átment a színházterem színpadán felállított mobil planetáriumhoz, amelyben megfelelő irányítással egyszerre 8 fő gyakorolhatott.

Nap-pali észlelési forduló, Mekkora is? (Kép: Kovács József)

Mivel szerda este a szlovák és a szlovén csapatvezetők a nagy focipálya mögött találtak egy kisebb, ám sötétebb, így az észlelésre alkalmasabb pályát, csütörtök este autókkal a rendelkezésünkre álló 10 darab, közel egyforma távcsövet átvittük oda, és ott állítottuk fel az éjszakai észlelési fordulóhoz. Ezen a versenyzőknek a Szaturnusszal és a Marssal, kettőscsillagokkal, és az üstökössel kapcsolatos feladatokat kellett (volna) elvégezniük. Igen, sajnos az időjárás képében közbejött a “volna”: mindössze 5 csapat végezte el az első feladatot, amikor megjöttek a felhők, és némi várakozás után a csapatvezetők úgy döntöttek, hogy nagy bánatunkra, de ezt a kört le kell fújni, így az a végső eredményekbe sem fog beleszámítani.

Pénteken egész nap a döntő verseny zajlott. Délelőtt három óra alatt hat elméleti feladatot kellett megoldaniuk a versenyzőknek, amelyek között volt a távcsövek teljesítményével, a fehér törpékkel, de kozmológiával és a gravitációs hullámokkal kapcsolatos probléma is. (A nagy olimpián 5 óra alatt 13 feladatot kell megoldani, 5 ún. rövid, 5. közepes, és 3 hosszú kérdésre kell válaszolni.) Ebéd után a planetáriumi, majd az adatelemzési forduló következett. Utóbbin 2 óra alatt 3 feladat megoldása várta a versenyzőket: égitestek képein méréseket végezve kellett kérdésekre válaszolniuk, egy mira változó MCSE-adatbázisból származó fénygörbéje alapján kellett becslést adniuk a periódusra és a módszerük hibájára, illetve a Tejútrendszer centrumában helyet foglaló szupernagy tömegű fekete lyuk (Sgr A*) körül keringő egyik csillag (S2) pályáját kellett elemezniük az ESO NTT és VLT távcsöveivel végzett pozíciómérések alapján, amelynek végén az Sgr A* tömegét kellett meghatározniuk.

Elérkezett a döntő pillanat. A versenyzők az elméleti és adatelemzési forduló mellett a planetáriumban is számot adtak tudásukról (Kép: Kovács József és Hegedüs Tibor)

Péntek este a diákokra már pihenés, a csapatvezetőkből álló zsűrire azonban még nagy munka várt, hiszen javítaniuk és értékelniük kellett a diákok dolgozatait, méréseit, észleléseit, planetáriumi válaszait. A végső eredmény szombat reggelre, a hivatalos zárás előtt állt össze. Az olimpiai szabályoknak megfelelően ebben az elmélet 50%, az adatelemzés és az észlelés (nappali, éjszakai, planetáriumi) pedig 25-25% súllyal szerepel. Mivel az éjszakai észlelést csak kevesen tudták egyáltalán megkezdeni, esetünkben ez természetesen kiesett. Szintén az olimpiai rendszerhez igazodva a zsűri 3-3 arany-, ezüst- és bronzérmet, illetve 3+4 dicséretet (honorable mention) osztott ki, így a versenyzők majdnem fele kapott valamilyen elismerést. A magyar csapatból Gyűrűs Boldizsár aranyérmet (abszolút 3. hely), Puskás Dávid ezüstérmet (abszolút 6. hely), Tófalusi Ádám bronzérmet (abszolút 9. hely), Császár Kornél pedig dicséretet (abszolút 12. hely) kapott, ami biztató eredmény a pekingi olimpia előtt. A verseny abszolút első helyezettje a szlovák Jana Švrčková lett.

A résztvevő csapatok az eredményhirdetés után. Sajnos az észt csapatnak logisztikai okokból már kora hajnalban el kellett indulni, így ők az eredményhirdetésen nem tudtak részt venni (Kép: Hegedüs Tibor)

A tábor lebonyolításában kiemelkedően fontos szerepet játszott Kalup Csilla, az ELTE fizika szakos hallgatója, korábbi olimpikon, Dálya Gergely, az ELTE PhD hallgatója, szintén korább olimpikon és olimpiai érmes, aki foglalkozást is vezetett, Prof. Dr. Szabados László (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet), a zsűri elnöke (de egyéb feladatok ellátója is), Dr. Szalai Tamás (Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék), a planetáriumi program vezetője segítőivel, Sztakovics Jánossal (Eszterházy Károly Egyetem) és Szing Attilával, valamint a tábor megszervezőjeként és logisztikai lebonyolítójaként Dr. Hegedüs Tibor és Ruzsics Krisztina (SZTE Bajai Obszervatórium). A tábort Dr. Kovács József (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium) vezette.

Rendhagyó csoportkép: ha nem férsz el horizontálisan, próbáld vertikálisan! (Kép: Hegedüs Tibor)

A tábor fő rendezői

  • az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (Szombathely),
  • a Szegedi Tudományegyetem és
  • az SZTE Bajai Obszervatóriuma,

főbb támogatói pedig

  • az EMET NTP-NTMV-17-B-0003 számú pályázati projekt,
  • a Bajai Obszervatórium Alapítvány,
  • a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (Csopak),
  • a Magyar Csillagászati Egyesület (Budapest),
  • az AstroTech Kft. (Baja),
  • a Magyar Csillagászati Nonprofit Kft. (Sopron) és
  • a Tamás Pincészet (Csopak)

voltak.

Minden támogatónak, rendezőnek, szervezőnek köszönjük a segítséget!

Hozzászólás

hozzászólás