A hét elszánt utazóból álló fotós válogatott a fogyatkozás időbeli folyamatát térben is követve helyezkedett el: a holdárnyék kezdeti szakasza a Cook-szigeteken vonult végig, Tahiti felé folytatta útját, majd a Húsvét-sziget érintésével Patagóniában ért véget.
Új-Zélandtól 2000 km-re sorakozott fel az észlelők népes tábora a Cook-szigetek legdélebbi pontján, a vulkanikus eredetű Mangaia-szigetén. Tunc Tezel Törökországból és P.K. Chen Tajvanról utazott el a világ e távoli pontjára. Az időjárás ezúttal nem volt kegyes hozzájuk; a jelenség kezdeti szakaszát végigkövethették ugyan, de a totalitás három perce alatt felhők takarták az eseményt. A déli csillagos ég csodái azonban bőséges kárpótlást nyújtottak az elszánt fotográfusoknak, miután a látóhatár felett magasan húzódva élvezhették a Tejút központi részének a látványát. Emellett megosztották a csillagászat iránti szenvedélyüket a 10 km széles sziget 500 polinéz lakójával is.
Az árnyék Francia Polinézia legnagyobb szigetét épp elkerülve folytatta útját, így egy óceánjáró hajó indult kalandos expedícióra a totalitás irányába. Társaságunk amerikai tagja, Dennis Mammana meghívott szakértőként dolgozott az Aranui 3 nevű cirkáló fedélzetén. Egy kis atoll közelében szemelték ki a célnak megfelelő helyet, amely közelében az utolsó pillanatokban még egy kis manőverezésre volt szükség a felhők közötti tiszta eget keresendő. A ringatózó hajó fedélzetéről igazi kihívás volt a jelenség megfigyelése, amely szerencsésen követhető volt.
Napfogyatkozás repülőről
A totalitás a maximális 5 perc 20 másodperces időtartamot az óceán közepén érte el, sok száz km-re a szárazföldtől. A Mr. Eclipse néven is közismert TWAN fotós, Fred Espenak az EFLIGHT 2010 utasai között kapott helyet a NASA szakértőjeként. A repülőjárat a fogyatkozás sávjában, az árnyékkal egy irányban haladt, így a fedés időtartamát további négy pereccel sikerült kitolni. A mintegy 12 km magasságra emelkedő Airbus 319 jóval az átlagos felhőszint fölé emelkedett, így a legnagyobb esély innen kínálkozott a sikeres észleléshez. A ritka természeti jelenségre felkészülve a repülőről még az oldalsó üléssort is eltávolították a kényelmes kitekintés kedvéért.
Miután az árnyék elérte a fogyatkozás sávjának középpontját, áthaladt a Húsvét-szigetre, a misztikus moai szobrok földjére. Három fotográfusunk is ezt a helyszínt választotta, és, mint utólag kiderült, jól döntöttek; a leglátványosabb felvételek innen születtek. Dennis di Cicco, a jól ismert Sky and Telescope vezető szerkesztője az USA-ból, Juan Carlos Casado Spanyolországból és Stephane Guisard az ESO (European Southern Observatory) munkatársaként érkezett a világnak e távoli szegletébe. A vonuló felhők itt is a vártnál izgalmasabbra varázsolták az eseményt, de a fedés 4 és fél percében a sors kegyesnek bizonyult; mind a napkorona ábrázolására irányuló képek, mind a jellegzetes kőszobrokkal egyetemben történő kompozíciók fantasztikus eredményeket hoztak. A totalitás alatti félhomályban a Nap mellett feltűnt a Merkúr és a Vénusz is, míg távolabbra az Orion csillagai és a Szíriusz pislákoltak.
A fogyatkozás végső állomása a Chile és Argentína déli részén található Patagónia volt, ahol a fogyatkozás-vadászok többsége El Calafate-ban, a világhírű Perito Moreno gleccser közelében tömörült. A helyi klíma és a viszonylag kis horizont feletti magasság miatt kockázatos volt a helyszínválasztás, de a bátrak ezúttal szerencsét érdemeltek: kristálytiszta égen kápráztatta el a természet a fogyatkozó Nap személyében a látogatókat a Lago Argentino és a fagyos téli tájak felett.
A következő teljes napfogyatkozást 2012. november 13-án Ausztrália északi részéről és a Csendes-óceánról követhetjük majd nyomon.
A képek forrása:
www.twanight.org
