Formálódó Föld típusú bolygó?

1214

A kutatók az űrteleszkóppal a 424 fényévre található, HD 113766 jelű kettőscsillag egyik komponense körül olyan nagy, forró porból álló övet fedeztek fel, amiből akár egy Mars méretű vagy még annál is nagyobb bolygó alakulhat ki. A Napnál kicsit nagyobb tömegű, 10 millió évesre becsült – kőzetbolygók kialakulásához éppen alkalmas korban lévő – központi csillag körüli poröv a rendszer ún. lakhatósági zónájában található. Ez az a terület egy csillag környezetében, ahol a létrejött kőzetbolygókon olyanok a fizikai feltételek, hogy a víz rajtuk hosszú ideig folyékony halmazállapotban maradhat, megteremtve ezzel a lehetőséget valamilyen (általunk jelenleg elképzelhető) életforma kialakulására és tartós fennmaradására. A Föld például éppen a Nap lakhatósági zónájának közepén kering.

Fantáziarajz a HD 113766 kettős rendszeréről.
[NASA/JPL-Caltech/C. Lisse (Johns Hopkins University)]

Carey Lisse (Johns Hopkins University) szerint a rendszer éppen abban a fázisban van, amikor a feltételek nagyon kedvezőek egy Föld típusú planéta kialakulásának megkezdődéséhez. A jelenleginél jóval fiatalabb állapotában a későbbi bolygóanyagot tartalmazó korongja még sok gázt tartalmazna, s inkább a Jupiterhez hasonló gázóriások jönnének létre belőle. Ha jóval öregebb lenne, akkor a por tömörülése már megtörtént volna, s a rendszerben már minden lehetséges kőzetbolygó kialakult volna.

Lisse szerint azonban a HD 113766 esetében minden feltétel együtt van egy Föld típusú bolygóhoz: jó csillag körül jó időben, jó helyen egy megfelelő összetételű porgyűrű. A Spitzer infravörös spektrométerével végzett megfigyelések szerint az öv anyaga az éppen születő naprendszerekre jellemző fejlődési állapoton (ami a Naprendszerben az ősi anyagot őrző üstökösökben figyelhető meg) már túljutott, de még nem érte el a már kialakult kőzetbolygók és az aszteroidák esetében fennálló állapotot. Ez azt jelenti, hogy a poröv jelenleg átmeneti fázisban van, amikor a kőzetbolygók éppen elkezdenek formálódni.

Természetesen felvetődhet a kérdés, honnan tudják a kutatók, hogy a HD 113766 körüli poranyag fejlettségi állapota már túljutott az üstökösök anyagát jellemző szinten. A válaszért vissza kell lépnünk a Naprendszerbe, mégpedig a Tempel 1-üstököshöz. 2005 júliusában az üstököst megközelítő Deep Impact űrszonda egy körülbelül 370 kg tömegű lövedéket (impactor) lőtt az üstökösbe, ami egy futballpálya méretű krátert vájt bele. Az ütközés következtében kidobódó anyag elemzésével megállapították a Tempel 1, s így a ősi Naprendszer jellemző összetételét. Az eredmények szerint egy nagyon fiatal, születőfélben lévő rendszerben sok vízjég, sok szerves anyag (ún. policiklikus aromás szénhidrogének, PAH), illetve karbonátok vannak. A kutatók szerint a HD 113766 körüli porövben ezekből semmi sem található.

A Földbe csapódó meteoritok elemzésével ugyanakkor elég jó képünk van arról, hogy milyen a kőzetbolygók kialakulása után visszamaradó aszteroidák összetétele. Eszerint a Föld esetében a belső differenciálódás – a kőzet és a fémek szétválása – már akkor megindult, amikor az egész bolygó még teljesen olvadt állapotban volt. Ezen folyamat során majdnem az összes nehéz fém a bolygó centrumába gyűlt össze. Lisse szerint a HD 113766 esetében ez a szétválási folyamat még nem fejeződött be teljesen, az öv anyaga leginkább egy lávafolyamhoz hasonlítható, amiben szikladarabok találhatók, de sok bennük a vasszulfid vegyület is. A nem lezáródott differenciálódási folyamat azonban azt jelenti, hogy a rendszerben a kőzetbolygók még nem alakultak ki.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás: Spitzer PR, 2007.10.03.

Hozzászólás

hozzászólás