Új bolygót találtak a legközelebbi csillag körül

7683

Egy újabb exobolygót találtak szomszédunk, a Proxima Centauri körül. Ha megerősítik a felfedezést, ez lesz a csillag második ismert bolygója.

Művészi illusztráció a Proxima Centauri rendszerről. Az újonnan felfedezett bolygó, a Proxima Centauri c (jobbra) nagyjából 5,2 évente kerüli meg a csillagot. A nála kisebb, Proxima Centauri b jelzésű égitestet (balra) 2016-ban fedezték fel. A Proxima Centauri csupán 4,3 fényévre van a Földtől. (Forrás: Lorenzo Santinelli)

Nagy esemény volt, amikor 2016-ban a csillagászok felfedeztek egy bolygót a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A Proxima b jelzésű exobolygó a csillag lakhatósági zónájában kering. Úgy tűnik, most találtak még egy planétát a rendszerben.

Az új bolygó, a Proxima Centauri c egy szuperföld. Legalább hatszor nagyobb tömegű, mint a Föld, és 5,2 év alatt kerüli meg a csillagát. Az eredményeket közlő tanulmány a Science Advances című folyóiratban jelent meg január 15-én.

A rendszer elsőként felfedezett bolygója, a Proxima b nagy reményekre adott okot: a földméretű bolygó minden 11,2 napban megkerüli a Proxima Centaurit, és a csillag lakhatósági zónájában kering, ahol a víz egy kőzetbolygó felszínén folyékony állapotban is megmaradhat. A további kutatások során azonban kiderült, hogy a mágnesesen aktív csillag már rég megsemmisítette a bolygó légkörét.

A csillagászok a chilei La Silla Obszervatórium HARPS spektrográfjával és a Nagyon Nagy Távcső UVES spektrográfjával fedezték fel az új szuperföldet. Mario Damasso (Astrophysical Observatory of Torino) és munkatársai 2000 és 2017 között gyűjtött adatokat vizsgáltak: olyan változásokat kerestek a Proxima Centauri spektrumában, amelyek egy bolygó jelenlétére utalhatnak. Ugyanezzel a módszerrel erősítették meg 2016-ban a Proxima Centauri b-t.

„A Proxima Centaurihoz hasonló csillagok meglehetősen nyugtalanok, folyamatosan produkálnak kitöréseket, amelyek megnehezítik a bolygók által kiváltott oszcillációk észlelését.” – mondja Fabio Del Sordo (Krétai Egyetem). Mivel a megfigyelések majdnem két évtizedig tartottak, a kutatók kizárhatták ezeket a zavaró jeleket, de figyelmeztetnek, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy a jel egy bolygótól származik.

A Proxima Centauri c nagyjából 1,5 csillagászati egységre van a csillagától, ez nem sokkal több, mint a Nap–Föld távolság, de 30-szor nagyobb, mint a Proxima b távolsága a csillagtól. A hatalmas távolság miatt, még ha a planéta kőzetbolygó is, a felszín túl hideg ahhoz, hogy az általunk ismert élet megmaradjon rajta.

A bolygó léte kihívás elé állítja a szuperföldek kialakulásával foglalkozó elméleteket. A kutatók szerint a Proxima Centauri c-hez hasonló szuperföldeknek az úgynevezett hóhatár közelében kellett kialakulniuk, ahol az olyan légnemű összetevők, mint a vízgőz, a szén-monoxid vagy az ammónia jéggé kondenzálódnak. Ezek a területek a szuperföldek kialakulásának legideálisabb zónái, de ez a bolygó a hóhatárnál sokkal távolabb kering a csillagtól.

Az a lehetőség, hogy a bolygó a csillaghoz közelebb alakult volna ki, és csak később került volna távolabb, nem valószínű: a bolygókeresések azt mutatják, hogy a csillaghoz közelebb nincsenek olyan nagy bolygók, amelyek kitaszíthatták volna.

A Gaia űrszondával és az ALMA szubmilliméteres hullámhosszú obszervatóriumával végzett további kutatások megerősíthetik majd a bolygó létezését, és magyarázatot adhatnak a kialakulásának rejtélyére is.

Forrás: Universe Today, Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás