Június 30-án kora este kevesebb, mint fél foknyira láthattuk a két fényesen ragyogó bolygót a kora esti égen. A fényes bolygópáros sokak figyelmét felkeltette.
A Jupiter és a Vénusz szoros együttállásai nem túlságosan gyakoriak, de nem is túl ritkák. A legutóbbi ilyen együttállás 2014. augusztus 18-án hajnalban volt látható, akkor 12 ívpercnyire (a Hold átmérőjének kb. egyharmada) közelítette meg egymást a két ragyogó fényű égitest. Ha az esti égbolton figyelhetők meg, nyilván sokkal többen figyelnek fel a bolygópárosra, így volt ez június 30-án is. A Jupiter és a Vénusz fényes párosára már hetekkel ezelőtt felfigyeltek a csillagászatban kevésbé jártasak is – az óbudai Polaris Csillagvizsgálót rendszeresen hívták telefonon az érdeklődők.
A Múzeumok Éjszakájának (június 20.) egyik „attrakciója” volt a Vénusz, a Jupiter és a Hold alkotta hármas, amelyet azonban a felhők miatt nem minden helyszínen sikerült megfigyelni. Most azonban, június 30-án kellemesebb időjárás várta az együttállások híveit. Ezen az estén 23 ívpercnyire közelítette meg a két bolygó egymást (talán itt nem is kell mondani, hogy ez természetesen látszólagos közelség), ami még mindig nagyjából a telehold átmérőjének kétharmada. A Vénusz és a Jupiter a következő napokban, hetekben is jól látható a kora esti égen, nyugati irányban.
A Polaris kupolájában már délután 2-kor beállítottam a Vénuszt a nagy távcső látómezejébe. A ragyogó sarlót könnyű volt észrevenni a keresőtávcső látómezejében, a Jupiter azonban csak a nagy távcsővel látszott, a bolygópáros kényelmesen belefért a 62x-es nagyítást adó 40 mm-es LV okulár látómezejébe. A Vénusz sarlója szinte vakítóan ragyogott (igazából ilyenkor, magasan a nappali égen adja a legszebb látványt, ráadásul a refraktor színi hibája is kevésbé feltűnő), a Jupitert szinte keresni kellett. A két bolygó fényességkülönbsége nagyjából 2,5 magnitúdó, a Jupiter is eléggé fényes égitest, de a Vénuszhoz képest csak sápadt, bágyadt korongocska most. Lapultsága jól látszik, akárcsak két jellegzetes fősávja. Holdjait azonban hiába keresem, a nappali fényözönben lehetetlen vállalkozás megpillantásuk. Próbaképpen elpillantok a távcső tubusa mellett, és azonnal észreveszem a Vénuszt. Ilyenkor, jó átlátszóságú, kék égbolton jó szemű észlelő számára nem jelent különösebb nehézséget a bolygó nappali megpillantása – csak tudjuk, hol keressük!
Mire besötétedett nagyon sokan érkeztek a Polarisba egy kis bolygólesre, a kupolából és a teraszról is sokan távcsöveztek.
Az esti látványosságról érkezett felvételekből íme egy válogatás:
A hét képe is az együttállásról készült, Horváth Attila Róbert fotóján a Jupiter holdjai is látszanak:
További képek az együttállásról az MCSE észlelésfeltöltőjén
A Vénusz és a Jupiter következő szoros együttállása 2016. augusztus 27-én lesz, ekkor mindössze 4′-nyire látszik egymástól a két égitest.
