Egész évben Mars

18279

Május 30-án jut földközelbe a Mars, azonban nem csak ezen az egyetlen estén látható szabad szemmel és távcsöveinkkel, hanem egész év folyamán. Egész évben Mars!

A marsközelséget tehát nem úgy kell elképzelni, hogy a Vörös Bolygó az adott időpontban előugrik a nagy semmiből, megmutatja orcáját a nagyérdeműnek, majd a néhány másodperces produkció után újra eltűnik szemünk elől, hogy két évig elő se jöjjön. Nem! A Mars szinte folyamatosan megfigyelhető, eltekintve attól a néhány hónaptól, amikor a Naphoz közel látható, ezért eltűnik a Nap fényözönében.

Mars-on-June-3
A Mars, az Antares és a Szaturnusz június 3-án, az esti szürkületben, a délnyugati égbolton. http://www.skyandtelescope.com/

A Mars ezekben a napokban természetesen szabad szemmel is rendkívül feltűnő, narancsos színű égitest. A Jupiter után a második legfényesebb bolygó napnyugta táján kel, a délkeleti-déli égbolton figyelhető meg, a Skorpió csillagképben. Tőle DK-re, valamivel alacsonyabban „riválisát”, az Antarest is megfigyelhetjük. Az Antares jelentése: Árész riválisa (ami a görög mitológiában Árész, az a rómaiban Mars). A rivalizálás nem a csillag fényességére, hanem színére utal: az Antares ugyanolyan narancsos-vöröses színezetű, mint a Mars. Még egy dologban eltér a Marstól: fénye nem nyugodt, mint a Marsé és a bolygóké általában, hanem erősen hunyorog.

A Mars és az Antares „társaságához” csatlakozik kissé keletebbre a Szaturnusz, a gyűrűs bolygó, amely június 3-án kerül szembenállásba a Nappal. Mind a Szaturnusz, mind a Mars kitűnő célpontja lesz a nyári távcsöves bemutatóknak.

mars-oppositions-2010-2022-roy-bishop-RASC
Mars-oppozíciók 2010-2022 között. A Mars elnyúlt pályája miatt az oppozícióról oppozícióra más és más a Földtől való távolság értéke. Az ideinél kedvezőbb lesz a 2018-as Mars-közelség, majd egyre kedvezőtlenebb oppozíciók következnek. Forrás: Royal Astronomical Society of Canada

A Mars tehát május 30-án kerül földközelbe, ekkor távolsága 75 millió km lesz (ami messze elmarad a 2003-as Mars-közelség 56 millió kilométerétől), nagyjából 100x-os nagyítású távcső mutatja akkorának, mint a telihold. Felszínén világosabb és sötétebb foltokat figyelhetünk meg, valami olyasmire kell számítani, mint a telehold szabadszemes látványa esetében. A távcsöves látványt azonban a földi légkör nyugodtsága igen erősen befolyásolja, a képet gyakran „elrontja” a hullámzó levegő.

És most következzék a mélyvíz, tudnivalók amatőr észlelők számára:

Látnivalók a Marson

A 2016-os Mars-közelség során kínálkozó észlelési lehetőségekről Kiss Áron Keve írt cikket a Meteor 2015/11. számában. Az alábbiakban az ő szavait idézzük:

A 2016-os évben a bolygó oppozíciós ciklusában a négy kis oppozíció sokévnyi nélkülözése után végre elérkezünk a három perihéliumi oppozíció közül az első, még átmeneti szembenálláshoz. Apró szépséghiba, hogy a bolygó a perihéliumi oppozíciói során az ekliptika déli csillagképeiben tartózkodik, a mostani szembenálláskor a Skorpió és Kígyótartó csillagképek –20°-os deklináció alatti területein fog barangolni.

Május 22-én kerül oppozícióba a bolygó. A Skorpió csillagképben levő, éjfél előtt delelő Mars 21° magasra emelkedik a horizont fölé. A 18,4”-es korongátmérőjű vörös bolygó a Jupiterrel vetekedő, –2,1 magnitúdós fényességet ér el, igéző vörös égitestként ülve a Skorpió ollói közé, fényesen túlragyogja az Antarest. A bolygó egyenlítője néz a Föld felé, így mind a nyárutón járó, visszahúzódott és apró Északi Pólussapka (NPC), mind a télben veszteglő ködös felhőcsuklyával borított déli pólusrégió (SPH) jól megfigyelhető lesz (Ls=156°). A Hellas medencéjében talajmenti zúzmarák fordulhatnak elő. Látszanak még orografikus felhők az északi féltekén, ill. topografkus felhők a fényesnarancs Lybia, Aeria, Moab és Candor fölött? A Morpheus Lacus elsötétedhet. A Mare Acidalium széles és sötét. A Mars május 30-án kerül földközelségbe, ekkor a maximális, 18,6”-es átmérőt éri el.

untitled
A Mars négy arca 2014-ben. Stefan Buda melbourne-i amatőrcsillagász felvételei a 2014-es oppozíció időszakában készültek.

Július 5-én napéjegyenlőség lesz (Ls=180°), a vörös bolygó északi féltekéjén beköszönt az ősz, a déli pedig tavaszba fordul. A déli pólussapka eléri maximális kiterjedését, és lassan kiemelkedik a tél sötétjéből. A Déli Poláris Csuklya (SPH) vékonyodik, közepe gyakran fánkszerűen sötétebbnek látszik a „mentőöv effektus” miatt. Köd vagy zúzmarák előfordulhatnak a Hellas medencében, de a medence lassan tisztul, alja sötétedik. A bolygó apró részletei kiválóan megfigyelhetők az esti égen, még jókora, 15,8”-es átmérő mellett.

Augusztus-szeptemberben a Marson a tavaszba jutó déli pólussapka fogyni kezd. A zsugorodó fényes fehér déli pólussapka sötét környezetével, fehér pontként elváló poláris projekcióival és az őket leválasztó sötét hasadásokkal csodálatos látványt nyújtanak. Szeptember 8-án (Ls=218°) látható lefűződő világos projekciók: Novissima Thyle (300–330W), Argenteus Mons (10–20W), sötét hasadások: Rima Augusta (60–270W között) és Rima Australis (290–350W). Az apró részletek megpillantására jó reményünk van, hiszen a bolygókorong átmérője még mindig 10”-es.

Október 29-én kerül perihéliumba a bolygó (Ls=251°). A zsugorodó déli pólussapka apró részletei jól látszanak, így az egyre kisebb Novus Mons és a szélesedő Rima Australis. Az apró pólussapka közepe látványosan arrébb csúszik a déli pólustól, így a déli pólussapka nem látszik pontosan szemben az északival. A Syrtis Major keskenyedni kezd. Zúzmarák bukkanhatnak fel a sivatagokban, orografikus felhők előfordulhatnak. Elérkezett a porviharok időszaka, sok globális porvihar származik ebből az évszakból. Bár a korongátmérő hó végére 7,6”-re csökken, nagyobb távcsövekkel még részletes megfigyelések készíthetők.

mars-2016-hold-mihail-kubarecs
A Mars látszó méretének alakulása 2016-ban Mihail Kubarecs ukrán amatőrcsillagász montázsa szerint. A kép alján a Hold peremét látjuk, ami jó viszonyítási alapot jelent a Mars méretének érzékeltetésére. Az ábra kicsit csalóka, ugyanis a Mars látszó mérete nem május 22-én, hanem 30-án a legnagyobb, igaz, a különbség minimális. A Mars korongméretét minden hónap közepére adja meg ez az ábra.

A Mars megfigyelésénél különösen fontos a színszűrők használata az alakzatok azonosításához. Vizuálisan a narancs szűrőkkel a legkontrasztosabbak a felszíni alakzatok, a tengerek elsötétednek. A pólussapka szélének megfigyeléséhez vörös, mélyvörös szűrő javasolt, ezekkel az estleges arktikus ködök, felhők nem látszanak és nem zavarják az észlelést. A felhőalakzatokat, esti és reggeli peremködöket kék szűrővel látni a legjobban, a világos felhők kifényesednek az elsötétülő korongon. A marsi légkör ibolya áteresztése, a kék tisztulás (blue clearing) ibolya szűrőkkel vizsgálható: kék tisztulás esetén a légkör ibolyában is átereszt, így homogén korong helyett jól látszódnak a felszíni részletek. A talajmenti fagyok, zúzmarák kék, kékeszöld, zöld és narancs szűrők közül zöldben a legfényesebbek. A talajmenti jégködök ugyanezen szűrők közül kékeszöldben a legfényesebbek. A porviharok vörös szűrővel kifejezetten fényesek, éles pereműek. Fotografikusan RGB szűrőkkel, vagy jó minőségű színes kamerával készült képeken a színcsatornák összehasonlításával az alakzatok azonosítása jól elvégezhető.

A bolygó megfigyelésekor a horizonthoz közeli pozíció és az atmoszférikus diszperzió egyaránt problémát jelenthet. Az oppozíció környékén várjuk meg az éjfélt a levegő lenyugvásához és a maximális horizont fölötti magassághoz. Vizuálian az atmoszférikus diszperzió ellen a standard narancs és kék szűrők tökéletes megoldást nyújtanak. Fotografikusan RGB szűrőzzünk megfelelő illesztéssel. Színes kamera esetén színcsatornánként illesszük egymásra az atmoszférikus diszperzió miatt elcsúszott képeket.

Sok sikert kívánunk a Mars észleléséhez! Ne feledjük, a bolygó évszakváltozásai nagyon izgalmasak, az oppozíción kívül is keressük fel e bolygót! A Mars észleléséhez ajánljuk J. Beisch: Observing the Planet Mars című internetes kézikönyvét:

www.alpo-astronomy.org/jbeish/Observing_Mars.html

Hozzászólás

hozzászólás