Mi az a fényes csillag?

2220

Január első napjaiban számos telefonhívást kaptunk az esti égen látható fényes égitesttel kapcsolatban. Mi lehet az az égitest? Csillag? Bolygó?

Csillag is, bolygó is, ha csak az elnevezését tekintjük. Népies nevén Esthajnalcsillagnak, tudományos nevén Vénusznak hívják azt a fényes égitestet, mely estéről estére megjelenik a délnyugati égbolton. Tehát a Vénusz bolygóról van szó, amely a tőlünk látható harmadik legfényesebb égitest a Nap és a Hold után. Minthogy bolygó, folyamatosan változtatja helyzetét a csillagokhoz képest, emellett láthatósága is erősen változik, amint azt népi elnevezése is mutatja.

lgym-bolygh1231
A holdsarló (lent, a horizont fölött), a ragyogó Vénusz (középen) és a Mars (balra fent) 2016. december 31-én, Landy-Gyebnár Mónika felvételén.

A Vénuszt vagy az esti, vagy a hajnali égen figyelhetjük meg, sohasem távolodhat 48 foknál nagyobb távolságra a Naptól. Mostani esti láthatósága azonban nem 2017 elején kezdődött – már decemberben is sokan felfigyeltek az égitestre. Július elejétől már észlelhetjük az esti égen, igaz, nagyon kedvezőtlenül alakult láthatósága, sokáig nagyon alacsonyan volt csak látható, a Nap után gyorsan lenyugodott. Nagyjából december elejétől javult a helyzet látványosan, olyannyira, hogy laikus érdeklődők is egyre gyakrabban érdeklődtek a Magyar Csillagászati Egyesületnél a fényes égitesttel kapcsolatban.

A Vénusz január 12-én kerül legtávolabb a Naptól (ekkor lesz legnagyobb keleti kitérésben, 47 fokra központi csillagunktól). A bolygó érdekessége, hogy ugyanolyan fázisváltozásokat mutat, mint Holdunk. Ezek szabad szemmel nem, csak távcsővel észlelhetők. A félvénusz, vagyis az 50%-os fázis január 14-én következik be. Ezt követően a fázis egyre csökken, hamarosan látványos sarlóvénuszt figyelhetünk meg. Ehhez már kisebb, 60-70 mm-es lencsés távcső is elegendő, akár 40-50x-es nagyítással is kényelmesen megfigyelhető a Vénusz egyre fogyó sarlója. A megfigyeléseket ne a sötét, esti égbolton végezzük, hanem még az esti szürkületben, amikor a bolygó magasabban látható, és ragyogása nem annyira zavaró.

Venuszfazisok2004
A Vénusz fázisváltozásai 2004 tavaszán, Ladányi Tamás felvételein.

A Vénusz még heteken át látható lesz az esti szürkületben, illetve a kora esti égbolton. Nagyjából március elejéig lesz könnyen megfigyelhető. Ezt követően eltűnik a Nap sugaraiban, hogy március végén ismét előtűnjön, ezúttal a hajnali égen.

További információk a Meteor csillagászati évkönyv 2017. évi kötetében találhatók. A kiadvány megrendelhető az MCSE-től, illetve személyesen is megvásárolható a Polaris Csillagvizsgáló esti bemutatóin.

meteor-cimlapok2017.cdr

Észlelések feltöltése: http://eszlelesek.mcse.hu

 

 

 

 

Hozzászólás

hozzászólás